Coco nagy titkai
Egy nemzeti int�zm�ny divatja

Rakott szoknya �s baszk sapka, ballonkab�t, pul�ver �s kardig�n. Hossz�nadr�g �s divat�kszer – � adta a ruhat�runknak. Meg a napbarn�tott b�rt �s a r�vid hajat. �gy �lt �s azt tette amit akart, amihez csak kedve volt. Vele kezd�d�tt a n�i XX. sz�zad…

�ll�t�lag az 5-�s volt a szerencsesz�ma. De mintha �let�nek is �t – egym�st�l j�l megk�l�nb�ztethet� - id�szaka lett volna.

Chanel N�1

Gabrielle Chanel n�ven, 1883. augusztus 19-�n sz�letett a Loire menti Saumurben. Anyja kor�n meghalt, apja pedig, aki h�zal� keresked� volt, k�t�vesen az egyh�z gondjaira b�zta. Ap�c�k nevelt�k - �s �lt�ztett�k: feh�rbe, feket�be.

Chanel N�2

Egy k�z�p-franciaorsz�gi kisv�rosban, egy zen�s k�v�h�zban a katon�knak �nekelt h�sz-egyn�h�ny �vesen. Itt ragad r� a Coco becen�v.

Egy fiatal gyalogs�gi tiszt beleszeret, �s 1908-ban felviszi P�rizsba. Etienne Balsan civilben d�sgazdag l�teny�szt�, bevezeti a l�versenyek z�rt vil�g�ba. Coco Chanelt ett�l fogva k�zr�l k�zre adj�k a f�rfiak, akik mind-mind �rt�kelt�k, becs�lt�k �s csod�lt�k p�ratlan tehets�g�t.

Olcs� kalapokat v�s�rol a p�rizsi nagy�ruh�zakban, �s egy kicsit �tpofozza �ket. Majd egyik bar�tja, az angol Arthur „Boy” Capel seg�ts�g�vel….

Chanel N�3

… megnyitja els� divat�ru�zlet�t a Vendome t�r m�g�tti rue Cambonon, abban az utc�ban. A siker akkora, hogy hamarosan a felkapott tengerparti �d�l�helyen, Deauville-ban is kalap�zletet nyit.

Kit�r a h�bor�. A gy�rakban n�k �llnak a fronton harcol� f�rfiak hely�re. A h�bor�s nemzed�k m�r nem tud mit kezdeni a boldog b�keid�k ruh�zkod�si szok�saival, �s k�nyelmesebb, praktikusabb, sportosabb eleganci�ra v�gyik. Az � sz�mukra nyitja meg p�rizsi divath�z�t ugyancsak a rue Cambon 21. sz�m alatt. Az iroda ajtaj�n ma is l�that� a n�vt�bla: Mademoiselle (�gy h�vt�k a divath�z alkalmazottai, eg�szen hal�l�ig).

„Sokszor – mondta egy alkalommal – nem is tudtam, hogy mit akarok, csak azt, hogy mit nem”. Elutas�totta a t�ld�sz�tetts�get, a funkci�tlan sallangot, a barokkos cifras�got.

Egy �j - a r�gin�l egyszer�bb, sportosabb, klasszikus kiegyens�lyozotts�gra t�rekv� - divatnak veti meg az alapjait. K�zben pedig forradalmas�tja az eg�sz konfekci�ipart. Egy eg�sz divatst�lust �p�t a kor�bban megvetett dzs�rz�re �s tweedsz�vetre. Olyan ruh�kat �lmodott meg, amelyeket „egy n� felvehet reggel, amikor elindul �gyes-bajos dolgait int�zni, amelyben d�lut�n be�lhet a bar�tn�ivel valahova te�zni, �s amelyben este ak�r sz�nh�zba is mehet...”

A st�lust - az �let�ben egym�st k�vet� f�rfiak hat�s�ra - �jabb �s �jabb elemekkel gazdag�tja. Dimitrijnek, II. Mikl�s c�r unoka�ccs�nek a biz�nci ikonokra eml�keztet� bizsukat, a kor�n elhunyt Arthur „Boy” Capelnek, illetve Westminster hercegnek a tweedsz�vetek felfedez�s�t �s az angolos eleganci�t, az 1939-ben sz�vrohamban elhunyt Paul Iribe-nek a gy�m�nttal �kes�tett Chanel-�kszereket k�sz�nhette.

Coco Chanel a harmincas �vek derek�n �r fel a cs�csra: neve ekkorra m�r egyet jelent a  p�rizsi eleganci�val. A Vendome t�ren �ll� patin�s Ritz Sz�ll�ban lakott, a legenda szerint h�rom lakoszt�lyt b�relt egyszerre: egyikben aludt, m�sikban a vend�geit fogadta, a harmadikban tiszt�lkodott.

1939-ben elhat�rozza, hogy visszavonul. „Azt hittem - eml�kszik vissza ezekre a s�t�t �vekre –, hogy a n�i divatnak egyszer s mindenkorra befellegzett”. �ttelep�l Sv�jcba. Christian Dior 1947-es sikere m�gis arculcsap�sk�nt �rte.

A Dior-f�le New-Look, a bok�ig �r� b� szoknya, a dar�zsder�k, a frufru sz�ges ellent�te mindannak, amit nem is olyan r�gen k�pviselt. Az �j divatot ism�t a f�rfiak, a Diorok, Balenciag�k �s Balmainek dikt�lj�k. Mintha a n�k egyszeriben mindazt elfelejtett�k volna, amivel a Chanel-f�le st�lus megaj�nd�kozta �ket.

Chanel N�4

�j kollekci�j�t 1954 febru�rj�ban mutatta be P�rizsban. Nagy volt a kock�zat. A lehets�ges buk�s visszavetette volna a Chanel parf�m�k kelend�s�g�t is. Visszat�r�se azonban t�bb volt egyszer� come-back-n�l - �jj�sz�letett.

Az �ltala meg�lmodott kiskoszt�m�k ut�nzatai felt�nedeznek a p�rizsi utc�kon. Kevesebb, mint egy �v alatt visszaszerezte valamikori poz�ci�it. B�l�s n�lk�li, puh�n oml� zak�k, csod�latos karkiv�g�sok, selyembl�zok, k�l�nleges bizsuk, zsebbel ell�tott szokny�k, v�llra vethet� „kip�rn�zott” t�sk�k - megannyi eredeti �tletet vetett be, amelyet a n�k sz�zai, ezrei �reztek maguk�nak.

A Ritz Sz�ll�ban hunyt el, 1971-ben.

Chanel N�5 A vil�g legh�resebb parf�mj�nek sz�let�s�t legend�k �vezik. Coco Chanel volt az els�, aki egy divath�z preszt�zs�t �sszekapcsolta egy nagy parf�m�vel. Coco Chanel, a h�szas �vek legelej�n, a Cote d'Azur valamelyik �d�l�hely�n ismerkedett meg Ernest Beaux-val, aki az orosz c�rnak volt udvari parf�mk�szt�je. R�gt�n meg is b�zta „a n� illat�nak” kidolgoz�s�val. 1921-ben sz�letett meg a Coco szerencsesz�m�r�l elnevezett Chanel N�5. A legend�s parf�m�t �vekig Catherine Deneuve, majd �ut�na Carole Bouquet rekl�mozta. De egyik�k sem tett annyit a Chanel N�5 n�pszer�s�g��rt, mint Marilyn Monroe, aki - amikor az �js�g�r�k egy alkalommal megk�rdezt�k t�le, hogy miben alszik, csak ennyit mondott: Chanel N�5-ben... A Chanel leg�jabb arca pedig a finom �s h�v�s sz�n�szn�: Nicole Kidman.