ILLAT-HIST�RIA

Eur�p�ban 1533-t�l foglalkoz�ss� v�lt a parf�mk�sz�t�s.
El�sz�r a franci�kn�l, majd Medici Katalin tr�nra l�p�s�vel az angolokn�l is, mivel
Olaszorsz�gb�l mag�val cipelte szem�lyes illat�llom�ny�t. Napjainkban a vil�gon k�r�lbel�l 350 parf�mk�sz�t� nagymester f�radozik �jabb �s �jabb illatkompoz�ci�k �ssze�ll�t�s�n. Legal�bb hat �vig tanulnak, �s a k�miai szaktud�son t�l 2-3 ezer illatanyagot is k�pesek megk�l�nb�ztetni.

1970-ben Versaillesben alap�tott�k meg azt a f�iskol�t, amely az illat�rz�kel�ket, azaz az orrokat kik�pzi. Sz�zezer ember k�z�l, ha egy akad, aki megfelel erre a munk�ra. Ezeket a szakembereket a parf�mgy�rak szinte eldugj�k a vil�g el�l, �gy �rzik �ket, mint az atombomba gy�rt�s�nak tud�sait.

K�pzelet�nkben egy nagyorr� f�rfi� k�pe jelenhet meg, aki egyfolyt�ban szagl�szik a leveg�ben. Ez persze egy�ltal�n nem fedi a val�s�got. Ehhez a munk�hoz nem sz�ks�ges a nagy orr, a l�nyeg a k�l�nleges szagl��rz�k. S hogy mit kell tudnia egy Orrnak? Term�szetesen nagyon sok illatot meg kell tudni k�l�nb�ztetni egym�st�l. Ezenk�v�l nagyon vigy�znia kell mag�ra, hiszen el�g egy enyhe n�tha, �s oda a fantasztikus szagl��rz�k. R�ad�sul, ha m�g nem lenne el�g, hogy a sz�lt�l is �vnia kell mag�t, nem ihat k�v�t, te�t �s nyilv�nval�an nem is doh�nyozhat, hiszen az j�l lerontan� szagl�si k�pess�geit.

Nek�nk, �tlagos szagl�ssal b�r� parf�mv�s�rl�knak nincs k�nny� dolgunk, amikor a parf�m�ri�k polcain keresg�l�nk. Maximum 3-5 illatot tudunk megk�l�nb�ztetni, ut�na elf�rad a szagl�h�m, idegsejtjeinek t�lterhel�d�se miatt. (E jelens�gnek van szerencs�s vet�lete is.) Ne er�ltess�k t�l sok illat kipr�b�l�s�t. Mivel e folyamat percekig eltart, hagyjunk id�t a pr�b�lgat�sra. „Orrpihentet�sre” j� a k�v�, amely a komolyabb helyeken m�r mind megtal�lhat�, de az sem baj, ha t�bbsz�r visszat�r�nk, mire a t�k�letes v�laszt�s megsz�letik.

M�g miel�tt munk�hoz l�tna az Orr, a parf�mh�z image-kre�torai mindent elk�pzelnek, kigondolnak a k�s�bb megsz�letend� parf�mr�l – m�g azel�tt, hogy konkr�t l�p�seket tenn�nek megval�s�t�suk�rt. �k adnak nevet a parf�mnek, �s �k hat�rozz�k meg azt is, hogy milyen legyen az illat, az �veg, a csomagol�s �s a rekl�m, de mindezek l�trehoz�sa m�r m�sok feladata. Minden parf�mkre�tor �lma az, hogy egy egyedi, semmihez sem hasonl�that� illatot alkosson. A parf�m �zenete nem csak maga az illat; a m�g�ttes tartalom, �s minden egyes apr� r�szlet hozz�j�rul ahhoz, hogy a parf�m �sszetett szem�lyis�ge l�trej�jj�n, �s ez�ltal kifejezzen valamit.

A t�rt�net nem �r v�get a kreat�v tervez�k, parf�mkre�torok, �vegtervez�k, f�nyk�p�szek munk�j�val. A m� megsz�letik, de k�rd�s, hogy milyen szerepet t�lt majd be k�s�bb a parf�m�k vil�g�ban.

A n�vad�s soha nem k�nny� feladat. A n�v maga egy �zenet a vev�h�z. A n�vnek a parf�m val�s�gos, egyedi kirakat�nak kell lennie. Jelzi annak t�pus�t – Opium, mely egy er�s parf�m�t f�mjelez; Fleur d'eau, a legl�gyabb t�r�kenys�get jelzi – mind m�s-m�s n�t�pus – Farrouche, Chipie vagy Anouchka – nem ugyanazokhoz a kliensekhez sz�l.
A nevek kital�l�i nem gondolkodhatnak b�rmilyen t�m�ban. �ltal�ban mindig a szerelem, az �rz�kis�g, az erotika vagy a romantika hat�rozza meg a n�vad�st.

A n�k szeretik isten�ttetni magukat: Femme, F�minit� du bois, Loulou, Madame, So pretty, Diva, Miss Dior, Parfum d'elle... Kev�sb� szeretik viszont, ha nem mozgatj�k meg fant�zi�jukat: Deci-Del�, Cabotine, Chipie... M�s megk�zel�t�sben a Fleur d'eau, Fleur de fleurs, Fleur de rocaille, Fleur de Weil, Jardins de Bagatelle, Sun Flowers... A vir�gokat, a parf�m�k alapanyag�t id�zik meg, ugyanakkor szimboliz�lj�k a fiatals�got, az �rtatlans�got is. A v�z t�m�ja is nagyon divatos mostan�ban. Eau belle, Eau de Dali, Acqua di Gio, Niagara... Az �tl�tsz�s�got, a k�nnyeds�get, a tisztas�got jelk�pezik.

A tiltott, a szem�rmetlen, a provok�l� szint�n befoly�solja az embereket: Audace, Divine folie, Fantasme, Insers�, Interdit, Insolence, Obsession, Opium, Poison, �goiste.
A kaland, az �rz�kis�g �jszak�ja megihleti a tervez�ket: Drakkar noir, �nigme, Magie noire, Talisman, Nocturnes, Nuits indiennes...
Bizonyos parf�m�k P�rizst kedvelik, a parf�m�k f�v�ros�t: Paris, Rive gauce, Champs-�liss�es. Coco Chanel volt az els�, aki sz�mmal nevezte el parf�m�t: N� 5. K�s�bb k�vett�k �t: 1000, Le dix, First, Azarro 9...
A Dior-h�z �nisten�t�
v�gyait m�g
jobban
igyekszik

kiel�g�teni: Miss Dior, Diorama, Diorissimo, Diorling, Diorella, Dioressence..

A csomagol�s legal�bb ugyanannyit nyom a latban, mint egy j�l kital�lt elnevez�s. Egy j�l megtervezett �veg vagy krist�ly szimboliz�lja a parf�m lelk�let�t, egy b�l, egy vil�gi est�ly, egy velencei karnev�l gondolat�t juttatja esz�nkbe. A tervez�k a legeleg�nsabb, legvakmer�bb, legmeglep�bb flakonok tervez�s�ben is rivaliz�lnak.
Az �vegcs�k ann�l vonz�bbak, min�l m�gikusabb a form�juk, sz�n�k, anyaguk. A m�v�szet �j t�rgyaiv�
v�ltak.
Jean-Paul Gaultier 1993-ban egy kis b�rsz�n� �veget b�rsz�jakkal �vezett h�lgyform�ra tervezett. Schiaparelli (1937) Shocking
nev� parf�m�nek �vege egy
ibolyasz�n� szalaggal mint egy st�l�t visel� n� jelenik meg.

Fej�n (a kupakja) egy soksz�n�, vir�gos gallyat visel. Az Escada Acte 2 (1995) sziluettje egy keresztbe tett l�b� n�t jelen�t meg.
A flakonok n�ha elrugaszkodnak a mindennapi vil�gt�l. A Poison (C. Dior, 1985) egy s�t�t alma form�j�t �lti: a n� „r�haraphat”, hogy megtal�lja herceg�t...

A k�l�n�s flakonform�k tervez�s�re a parf�mk�sz�t�k n�ha m�v�szg�niuszokat k�rnek fel, mint pl. a sz�rrealista fest� �s szobr�sz Salvador Dalit. A Dalissime (1994) igen meglep� form�j�: egy hatalmas n�i sz�j egy g�mb form�j� alapon, f�l� helyezve egy orr, s mindezt megkoron�zza egy oszlop form�j� kupak.

N�h�ny �kszer�sz parf�m�s �vegcs�je igen nevezetes. A Boucheron 1994-ben prezent�lta a Jaipurt, egy kark�t�-flakonban. Form�j�t a Nauratan nev�, indiai eredet� �kszer�k inspir�lta, melynek k�zep�n egy zaf�rk� tal�lhat�. Van Cleef & Arpels egy �kk�vekkel kirakott �r�t szimul�l (Gem, 1997).

Vannak flakonok, melyek val�s�gos �veg�p�tm�nyek: Parfum de peau (Montana, 1986), Knowing (Est�e Lauder, 1988), Fleur d'eau (Rochas, 1996). Ez ut�bbi p�ld�ul egy mozg� n�, aki meg�rint egy megmunk�latlan �veget.

Az �vegek sz�n�nek megv�laszt�sa szint�n a k�sz�t�ikt�l f�gg. Az arany szimboliz�lja a gazdags�got �s a luxust, de ugyan�gy a ragyog�st, az �letkedvet. N�h�ny p�lda k�z�l�k: Sublime (J. Patou, 1992), Dolce Vita (C. Dior, 1995), Poeme (Lanco�me, 1995).