Fémek, fények, fércek
Paco Rabanne világa

Paco Rabanne 1934. február 18-án született Spanyolország Baszkföldjén, San Sebastianban. Gyermekkorában polgárháború dúlt hazájában, ahonnan ötévesen menekültként Franciaországba került családjával együtt. Környezete mély nyomot hagyott a kis Pacóban: nagyanyja erõsen vallásos volt, édesanyja a Spanyol Szocialista Párt fontos alakjaként gyakran hangoztatta otthon is ateista nézeteit, édesapja köztársaságpártisága pedig korán mártírrá tette az idõsebbik Rabanne-t. Talán ennek a vegyes hatásnak köszönhetõ, hogy személyiségébe szinte beleivódott a tolerancia, a mások sorsa felé való nagyfokú nyitottság és a nagylelkûség, mely értékek – saját bevallása szerint – a mai napig nagyon fontosak számára, sõt meg is határozzák mûvészi munkáit.

Tizennyolc évesen beiratkozott az École Nationale des Beaux-Arts-ra, ahol az építészetet választotta élethivatásának. Diákéveiben divatkiegészítõket készített, hogy tanulmányait saját maga finanszírozhassa. A kézitáskák, az ékszerek és az övek miliõje nem volt számára ismeretlen, hiszen édesanyja egy idõben Cristobal Balenciaga híres divattervezõ asszisztense volt. És ahogy az már lenni szokott, a sors közbeszólt és az építészet útjáról egy másik ösvényre terelgette Rabanne-t: „összehozta” a szakma akkori nagyágyúival. Balenciaga, Givenchy, Dior és Yves Saint Laurent felfigyeltek a tehetséges fiatalemberre, akinek szíve akkor már a divatszakma felé dobbant meg.

Hogy jobban megértsük a benne zajló változásokat, tudnunk kell, hogy a hatvanas évek elején a mûvészetek nagy felforduláson mentek keresztül. Akkortájt kezdett divatba jönni az optikai mûvészet és a filmmûvészet. Az építészek figyelme a kõrõl a fémre irányult, Martial Rayse hatására a festészetben jelentõs szerepet kapott a neon; Sotto drótszobrai kedvezõ fogadtatásban részesültek, Quassar mûanyag bútorai pedig szintén nagy szenzációt keltettek. Paco Rabanne-ra is hatással voltak ezek az újdonságok, és arra ösztönözték, hogy egy saját Haute Couture kollekciót alkosson. 1966-ban tizenkét kísérleti ruhát vonultatott fel fekete modellekkel. A kortárs anyagokat (mûanyag, fém) bõségesen tartalmazó kreációit fogóval és forrasztópákával állította össze a tû és az olló helyett. Az idõk során nehéz és rideg fém anyagai „megszelídültek”. Rugalmasabbá tette drótszövésû páncélkabátjait, és ötvözte azokat a szövettel. Ennek eredményeként gyönyörû, finom és modern öltözékei a párizsi luxusdivat nagy márkáivá váltak. Sokat játszik a fénnyel, szívesen alkalmaz kristályos és visszatükrözõdõ anyagokat. Õ volt az elsõ, aki eldobható papírruhákat dobott piacra, melyeket kis táskákban árusítottak. Továbbá 1967-ben õ volt a feltalálója az elsõ „öntött” ruhának, a kötött bundának és az alumínium dzsörzének, 1988-ban pedig lézerlemezeket használt fel kreációihoz. „Én építésznek tanultam, tehát az egyszerû vonalakat szeretem. Az általam alkalmazott formák és struktúrák nem változnak drámaian, hanem hozzáigazodnak a hölgyek életében bekövetkezett változásokhoz. A formák általában akkor változnak meg, amikor a korok »kézmozdulatai« változnak. Manapság a nõknek állandóan változtatni kell az identitásukat, mely változás a ruházatukra is kihat. Nappal például a metróban olyan ruhákat vesznek fel, amelyek megfelelnek a felgyorsult életstílusuknak. Este, a magánéletükben ruháik sokkal nõiesebbek és élénkebbek.” 

A nyolcvanas évektõl férfiaknak is alkotott ruházati kollekciókat, folyamatosan bõvülõ, választékos kiegészítõkkel tarkítva kínálatát. Magas színtû, igényes design jellemzi bútorait, edényeit, textíliáit, bõráruit, táskáit, öveit és ékszereit, melyek által a Paco Rabanne márka 170 koncesszióval már mind az öt kontinensen kiépítette világméretûvé vált divatbirodalmát. Számtalan mûvészeti és építészeti díj birtokosa: 1990-ben elnyerte az Haute Couture-ben elérhetõ legmagasabb szintû díjat, a „Dé D’Or-t.” Tehetségéért és számos humanitárius projekthez való aktív hozzájárulásáért Spanyolországban megkapta a legmagasabb állami kitüntetést, valamint 1989-ben Franciaország a „Becsületrend Lovagja” címet adományozta Rabanne-nak. Alkotásait sorra bemutatták a világ nagy múzeumai (New York, Tokió, Párizs stb.) is. Kulturális központokat nyitott, magazint adott ki, kosztümöket tervezett olyan hírességeknek, mint Ursula Andress, Jane Fonda, Brigitte Bardot, Audrey Hepburn, Sylvie Vartan. Elsõ könyve 1991-ben jelent meg Pályagörbe címen, amelyben életérõl, elveirõl ír õszinteséggel és nagy lelkesedéssel. Ez azonnal bestseller lett, melyet az Idõk végzete címû írása követett, amelyben az embereket a morális felemelkedésre és az egymással való törõdésre biztatja. 1994-ben újabb folytatás következett, melyben útmutatásokkal és jó tanácsokkal látja el olvasóit arra vonatkozólag, hogy hogyan nézzenek szembe a változó korral, hogyan maradjanak életük folyamán optimisták és derûsek. A szellemes szónoki képességérõl és a fiatal tervezõk felkarolásáról híres Paco Rabanne-t szívesen hívják nemzetközi, szakmai rendezvényekre. Az élõ legenda munkájának megkoronázásaként a Marseille-i Divatmúzeum egy nagyszabású, retrospektív kiállítást szentelt számára, mely óriási sikert aratott mind szakmai berkekben, mind a széles nagyközönség köreiben.

A parfümök világában is otthonosan mozog, hiszen 1969 óta folyamatosan jelenteti meg újabb és újabb kompozícióit. Elsõ parfümje a fás-virágos-ciprusos jellegû Calandre volt, mely azonnali és egyértelmû sikert hozott számára. Ezt bizonyítja a Beauty Products Industry díj, melyet a Calandre elismeréseként kapott. 1973-ban került piacra a Paco Rabanne pour Homme, 1979-ben a Métal, 1985-ben a La Nuit, egy évvel késõbb pedig a Sport. 1988-ban a Ténéré, 1993-ban pedig az XS (Excess pour Homme). A Paco Rabanne pour Homme csomagolása és eszenciája 1974-ben elnyerte a parfümök Oscar-díjának számító FiFi Award-díjat. Az XS Extrême, az XS pour Elle, az XS Extrême Girl, a Paco Rabanne - Eau és a Paco de Paco illatok megjelenése egyre jobban megerõsítette Paco Rabanne tekintélyét a parfümipar területén. 

A Rabanne-parfümök történelmüknek fontos fordulópontjához érkeztek a Paco Rabanne Pour Elle által. A pár héttel ezelõtt bemutatott új, nõi illat meghökkentõen elegáns kivitelezése és nem kevésbé fényûzõ tartalma miatt valószínûleg eladási rekordot fog megdönteni. Doboza és üvege hófehér, mely a tisztaságot szimbolizálja. A dobozán található fémgyûrû motívum visszatér az üvegbe belemetszve. A fém, a Rabanne-stílus állandó visszatérõ eleme most is központi szerepet játszik az illat csomagolásában. A formatervezett üveg közepén található fémgyûrû az örök nõiesség, a szerelem és az örökkévalóság jelképe. Fejjegyében az olasz mandarin, a fehér bors és a fehér frézia szikrázik, mely azonnal egy sugárzó illatfelhõt eredményez. Szívjegye kifinomult és intenzív, melyben a májusi rózsa, a jázmin és egy Dél-Afrikában õshonos virág, a karo karoundé illatozik. Alapjegyét az ámbra, az õszibarack és a massoia fa teszik olyan tartóssá, hogy reggeltõl estig garantáltan érezhetjük légterünkben a Paco Rabanne Pour Elle – minden túlzás nélkül – zseniálisnak nevezhetõ illatkompozícióját (50 ml: 15 090 Ft). 

Az Ultraviolet Man formatervezésében egy letisztult high-tech, ipari és modern képet vetít elénk. Anyaghasználatában követi a nõi változatban alkalmazott üveget, szilikont és fémet. Speciális hajtótechnikáját kizárólag Rabanne alkalmazza. Ennek lényege az, hogy a kétszer erõsebb nyomás hatására egy fújáskor kétszeres mennyiségû illat hagyja el az üveget. Nagyon érdekes dolgot kísérletezett ki a Nature Print nevû cég, mely egy speciális eljárás során megfejtette a természet kódját. Ennek lényege az, hogy egy adott illat minden illékony összetevõjét rögzíti a légkörbõl, azonosítja és összegyûjti õket, majd teljes mértékben valósághû illatot komponál belõlük. Az így kreált illat az eredetinek tökéletes utánzatát adja úgy, hogy nemcsak az összetevõk, hanem azok összes jellegzetessége „milliméter pontossággal” megjelenik kifújáskor. Az Ultraviolet Man számára a Nature Print az ámbrát gyûjtötte össze és dolgozta fel a legtisztább, legkristályosabb formában és a legmagasabb minõségben, hogy a végeredmény egy igazán intenzív, erõteljes, mégse tolakodó illat legyen. Három illatkarakter jelenik meg a kompozícióban, három vonást hangsúlyozva. A folyékony menta csipõs hidege az ámbra könnyedségét emeli ki. A szerves vetiver a férfiasságot és a karakterességet, a mohakristályok pedig az ámbra tisztaság-érzetét állítják elõtérbe. Az Ultraviolet Man fás-púderes ámbrajelleggel beburkolt, napjaink egyik legmodernebb férfiillata (50 ml: 11 990 Ft).

A jövõ íze Az Ultraviolettel minden szempontból szakított a parfümök csomagolásának, designjának és üvegtervezésének hagyományaival. „Az Ultraviolet a nõiesség új kifejezésének jele. Üvege technikai szempontból igen fontos tárgy, mivel funkciója meghatározza alakját. Egy új parfümgesztust alkottunk” – állítja Rabanne, aki szerint egy nõ azért visel parfümöt, hogy felfedje személyiségét. Mintha egyenesen az ûrbõl érkezett volna ez a tökéletes elipszis formába bújtatott, keleties jellegû, friss illatnedû. Üvegét védõ filmréteg veszi körül, amely egy selyemborítás érzését kelti. Az Ultraviolet három részbõl álló építészeti design, mely összeköti az üveget, a szilikont és a Paco Rabanne-kreációk védjegyévé vált fémet. Ahogy az ultraviola sugarak túl vannak a látható spektrumon, és fényük inkább érezhetõ, mint látható; ugyanúgy az illat is határozottan ragyog lilás-áttetszõ üvegében, mégis kifújva meggyõzõdésünkké válik, hogy Rabanne ebben is szakított az illatfelépítés konvenciójával, és a keleties-fûszeres hatással egy „újra tervezett” minõségben találkozhatunk. Fejillatában a friss paprika frissessége és csípõssége vibrál. A szívjegy bársonyos, virágos élvezet, melynek titka egyetlen virágban, a japán kinmokusei-ben rejlik, mely enyhe savanykássággal és finomsággal színezi be az illat auráját. Végül az ámbra s a vanília nemessége és melegsége adja meg az Ultraviolet eredetiségét. Szupertartós és szupermodern. Igazi huszonegyedik századi vagány illat (50 ml: 13 990 Ft).