F�mek, f�nyek, f�rcek
Paco Rabanne vil�ga

Paco Rabanne 1934. febru�r 18-�n sz�letett Spanyolorsz�g Baszkf�ldj�n, San Sebastianban. Gyermekkor�ban polg�rh�bor� d�lt haz�j�ban, ahonnan �t�vesen menek�ltk�nt Franciaorsz�gba ker�lt csal�dj�val egy�tt. K�rnyezete m�ly nyomot hagyott a kis Pac�ban: nagyanyja erõsen vall�sos volt, �desanyja a Spanyol Szocialista P�rt fontos alakjak�nt gyakran hangoztatta otthon is ateista n�zeteit, �desapja k�zt�rsas�gp�rtis�ga pedig kor�n m�rt�rr� tette az idõsebbik Rabanne-t. Tal�n ennek a vegyes hat�snak k�sz�nhetõ, hogy szem�lyis�g�be szinte beleiv�dott a tolerancia, a m�sok sorsa fel� val� nagyfok� nyitotts�g �s a nagylelkûs�g, mely �rt�kek – saj�t bevall�sa szerint – a mai napig nagyon fontosak sz�m�ra, sõt meg is hat�rozz�k mûv�szi munk�it.

Tizennyolc �vesen beiratkozott az �cole Nationale des Beaux-Arts-ra, ahol az �p�t�szetet v�lasztotta �lethivat�s�nak. Di�k�veiben divatkieg�sz�tõket k�sz�tett, hogy tanulm�nyait saj�t maga finansz�rozhassa. A k�zit�sk�k, az �kszerek �s az �vek miliõje nem volt sz�m�ra ismeretlen, hiszen �desanyja egy idõben Cristobal Balenciaga h�res divattervezõ asszisztense volt. �s ahogy az m�r lenni szokott, a sors k�zbesz�lt �s az �p�t�szet �tj�r�l egy m�sik �sv�nyre terelgette Rabanne-t: „�sszehozta” a szakma akkori nagy�gy�ival. Balenciaga, Givenchy, Dior �s Yves Saint Laurent felfigyeltek a tehets�ges fiatalemberre, akinek sz�ve akkor m�r a divatszakma fel� dobbant meg.

Hogy jobban meg�rts�k a benne zajl� v�ltoz�sokat, tudnunk kell, hogy a hatvanas �vek elej�n a mûv�szetek nagy felfordul�son mentek kereszt�l. Akkort�jt kezdett divatba j�nni az optikai mûv�szet �s a filmmûv�szet. Az �p�t�szek figyelme a kõrõl a f�mre ir�nyult, Martial Rayse hat�s�ra a fest�szetben jelentõs szerepet kapott a neon; Sotto dr�tszobrai kedvezõ fogadtat�sban r�szes�ltek, Quassar mûanyag b�torai pedig szint�n nagy szenz�ci�t keltettek. Paco Rabanne-ra is hat�ssal voltak ezek az �jdons�gok, �s arra �szt�n�zt�k, hogy egy saj�t Haute Couture kollekci�t alkosson. 1966-ban tizenk�t k�s�rleti ruh�t vonultatott fel fekete modellekkel. A kort�rs anyagokat (mûanyag, f�m) bõs�gesen tartalmaz� kre�ci�it fog�val �s forraszt�p�k�val �ll�totta �ssze a tû �s az oll� helyett. Az idõk sor�n neh�z �s rideg f�m anyagai „megszel�d�ltek”. Rugalmasabb� tette dr�tsz�v�sû p�nc�lkab�tjait, �s �tv�zte azokat a sz�vettel. Ennek eredm�nyek�nt gy�ny�rû, finom �s modern �lt�z�kei a p�rizsi luxusdivat nagy m�rk�iv� v�ltak. Sokat j�tszik a f�nnyel, sz�vesen alkalmaz krist�lyos �s visszat�kr�zõdõ anyagokat. Õ volt az elsõ, aki eldobhat� pap�rruh�kat dobott piacra, melyeket kis t�sk�kban �rus�tottak. Tov�bb� 1967-ben õ volt a feltal�l�ja az elsõ „�nt�tt” ruh�nak, a k�t�tt bund�nak �s az alum�nium dzs�rz�nek, 1988-ban pedig l�zerlemezeket haszn�lt fel kre�ci�ihoz. „�n �p�t�sznek tanultam, teh�t az egyszerû vonalakat szeretem. Az �ltalam alkalmazott form�k �s strukt�r�k nem v�ltoznak dr�maian, hanem hozz�igazodnak a h�lgyek �let�ben bek�vetkezett v�ltoz�sokhoz. A form�k �ltal�ban akkor v�ltoznak meg, amikor a korok »k�zmozdulatai« v�ltoznak. Manaps�g a nõknek �lland�an v�ltoztatni kell az identit�sukat, mely v�ltoz�s a ruh�zatukra is kihat. Nappal p�ld�ul a metr�ban olyan ruh�kat vesznek fel, amelyek megfelelnek a felgyorsult �letst�lusuknak. Este, a mag�n�let�kben ruh�ik sokkal nõiesebbek �s �l�nkebbek.” 

A nyolcvanas �vektõl f�rfiaknak is alkotott ruh�zati kollekci�kat, folyamatosan bõv�lõ, v�laszt�kos kieg�sz�tõkkel tark�tva k�n�lat�t. Magas sz�ntû, ig�nyes design jellemzi b�torait, ed�nyeit, text�li�it, bõr�ruit, t�sk�it, �veit �s �kszereit, melyek �ltal a Paco Rabanne m�rka 170 koncesszi�val m�r mind az �t kontinensen ki�p�tette vil�gm�retûv� v�lt divatbirodalm�t. Sz�mtalan mûv�szeti �s �p�t�szeti d�j birtokosa: 1990-ben elnyerte az Haute Couture-ben el�rhetõ legmagasabb szintû d�jat, a „D� D’Or-t.” Tehets�g��rt �s sz�mos humanit�rius projekthez val� akt�v hozz�j�rul�s��rt Spanyolorsz�gban megkapta a legmagasabb �llami kit�ntet�st, valamint 1989-ben Franciaorsz�g a „Becs�letrend Lovagja” c�met adom�nyozta Rabanne-nak. Alkot�sait sorra bemutatt�k a vil�g nagy m�zeumai (New York, Toki�, P�rizs stb.) is. Kultur�lis k�zpontokat nyitott, magazint adott ki, koszt�m�ket tervezett olyan h�ress�geknek, mint Ursula Andress, Jane Fonda, Brigitte Bardot, Audrey Hepburn, Sylvie Vartan. Elsõ k�nyve 1991-ben jelent meg P�lyag�rbe c�men, amelyben �let�rõl, elveirõl �r õszintes�ggel �s nagy lelkesed�ssel. Ez azonnal bestseller lett, melyet az Idõk v�gzete c�mû �r�sa k�vetett, amelyben az embereket a mor�lis felemelked�sre �s az egym�ssal val� t�rõd�sre biztatja. 1994-ben �jabb folytat�s k�vetkezett, melyben �tmutat�sokkal �s j� tan�csokkal l�tja el olvas�it arra vonatkoz�lag, hogy hogyan n�zzenek szembe a v�ltoz� korral, hogyan maradjanak �let�k folyam�n optimist�k �s derûsek. A szellemes sz�noki k�pess�g�rõl �s a fiatal tervezõk felkarol�s�r�l h�res Paco Rabanne-t sz�vesen h�vj�k nemzetk�zi, szakmai rendezv�nyekre. Az �lõ legenda munk�j�nak megkoron�z�sak�nt a Marseille-i Divatm�zeum egy nagyszab�s�, retrospekt�v ki�ll�t�st szentelt sz�m�ra, mely �ri�si sikert aratott mind szakmai berkekben, mind a sz�les nagyk�z�ns�g k�reiben.

A parf�m�k vil�g�ban is otthonosan mozog, hiszen 1969 �ta folyamatosan jelenteti meg �jabb �s �jabb kompoz�ci�it. Elsõ parf�mje a f�s-vir�gos-ciprusos jellegû Calandre volt, mely azonnali �s egy�rtelmû sikert hozott sz�m�ra. Ezt bizony�tja a Beauty Products Industry d�j, melyet a Calandre elismer�sek�nt kapott. 1973-ban ker�lt piacra a Paco Rabanne pour Homme, 1979-ben a M�tal, 1985-ben a La Nuit, egy �vvel k�sõbb pedig a Sport. 1988-ban a T�n�r�, 1993-ban pedig az XS (Excess pour Homme). A Paco Rabanne pour Homme csomagol�sa �s eszenci�ja 1974-ben elnyerte a parf�m�k Oscar-d�j�nak sz�m�t� FiFi Award-d�jat. Az XS Extrême, az XS pour Elle, az XS Extrême Girl, a Paco Rabanne - Eau �s a Paco de Paco illatok megjelen�se egyre jobban megerõs�tette Paco Rabanne tekint�ly�t a parf�mipar ter�let�n. 

A Rabanne-parf�m�k t�rt�nelm�knek fontos fordul�pontj�hoz �rkeztek a Paco Rabanne Pour Elle �ltal. A p�r h�ttel ezelõtt bemutatott �j, nõi illat megh�kkentõen eleg�ns kivitelez�se �s nem kev�sb� f�nyûzõ tartalma miatt val�sz�nûleg elad�si rekordot fog megd�nteni. Doboza �s �vege h�feh�r, mely a tisztas�got szimboliz�lja. A doboz�n tal�lhat� f�mgyûrû mot�vum visszat�r az �vegbe belemetszve. A f�m, a Rabanne-st�lus �lland� visszat�rõ eleme most is k�zponti szerepet j�tszik az illat csomagol�s�ban. A formatervezett �veg k�zep�n tal�lhat� f�mgyûrû az �r�k nõiess�g, a szerelem �s az �r�kk�val�s�g jelk�pe. Fejjegy�ben az olasz mandarin, a feh�r bors �s a feh�r fr�zia szikr�zik, mely azonnal egy sug�rz� illatfelhõt eredm�nyez. Sz�vjegye kifinomult �s intenz�v, melyben a m�jusi r�zsa, a j�zmin �s egy D�l-Afrik�ban õshonos vir�g, a karo karound� illatozik. Alapjegy�t az �mbra, az õszibarack �s a massoia fa teszik olyan tart�ss�, hogy reggeltõl estig garant�ltan �rezhetj�k l�gter�nkben a Paco Rabanne Pour Elle – minden t�lz�s n�lk�l – zseni�lisnak nevezhetõ illatkompoz�ci�j�t (50 ml: 15 090 Ft). 

Az Ultraviolet Man formatervez�s�ben egy letisztult high-tech, ipari �s modern k�pet vet�t el�nk. Anyaghaszn�lat�ban k�veti a nõi v�ltozatban alkalmazott �veget, szilikont �s f�met. Speci�lis hajt�technik�j�t kiz�r�lag Rabanne alkalmazza. Ennek l�nyege az, hogy a k�tszer erõsebb nyom�s hat�s�ra egy f�j�skor k�tszeres mennyis�gû illat hagyja el az �veget. Nagyon �rdekes dolgot k�s�rletezett ki a Nature Print nevû c�g, mely egy speci�lis elj�r�s sor�n megfejtette a term�szet k�dj�t. Ennek l�nyege az, hogy egy adott illat minden ill�kony �sszetevõj�t r�gz�ti a l�gk�rbõl, azonos�tja �s �sszegyûjti õket, majd teljes m�rt�kben val�s�ghû illatot kompon�l belõl�k. Az �gy kre�lt illat az eredetinek t�k�letes ut�nzat�t adja �gy, hogy nemcsak az �sszetevõk, hanem azok �sszes jellegzetess�ge „millim�ter pontoss�ggal” megjelenik kif�j�skor. Az Ultraviolet Man sz�m�ra a Nature Print az �mbr�t gyûjt�tte �ssze �s dolgozta fel a legtiszt�bb, legkrist�lyosabb form�ban �s a legmagasabb minõs�gben, hogy a v�geredm�ny egy igaz�n intenz�v, erõteljes, m�gse tolakod� illat legyen. H�rom illatkarakter jelenik meg a kompoz�ci�ban, h�rom von�st hangs�lyozva. A foly�kony menta csipõs hidege az �mbra k�nnyeds�g�t emeli ki. A szerves vetiver a f�rfiass�got �s a karakteress�get, a mohakrist�lyok pedig az �mbra tisztas�g-�rzet�t �ll�tj�k elõt�rbe. Az Ultraviolet Man f�s-p�deres �mbrajelleggel beburkolt, napjaink egyik legmodernebb f�rfiillata (50 ml: 11 990 Ft).

A j�võ �ze Az Ultraviolettel minden szempontb�l szak�tott a parf�m�k csomagol�s�nak, designj�nak �s �vegtervez�s�nek hagyom�nyaival. „Az Ultraviolet a nõiess�g �j kifejez�s�nek jele. �vege technikai szempontb�l igen fontos t�rgy, mivel funkci�ja meghat�rozza alakj�t. Egy �j parf�mgesztust alkottunk” – �ll�tja Rabanne, aki szerint egy nõ az�rt visel parf�m�t, hogy felfedje szem�lyis�g�t. Mintha egyenesen az ûrbõl �rkezett volna ez a t�k�letes elipszis form�ba b�jtatott, keleties jellegû, friss illatnedû. �veg�t v�dõ filmr�teg veszi k�r�l, amely egy selyembor�t�s �rz�s�t kelti. Az Ultraviolet h�rom r�szbõl �ll� �p�t�szeti design, mely �sszek�ti az �veget, a szilikont �s a Paco Rabanne-kre�ci�k v�djegy�v� v�lt f�met. Ahogy az ultraviola sugarak t�l vannak a l�that� spektrumon, �s f�ny�k ink�bb �rezhetõ, mint l�that�; ugyan�gy az illat is hat�rozottan ragyog lil�s-�ttetszõ �veg�ben, m�gis kif�jva meggyõzõd�s�nkk� v�lik, hogy Rabanne ebben is szak�tott az illatfel�p�t�s konvenci�j�val, �s a keleties-fûszeres hat�ssal egy „�jra tervezett” minõs�gben tal�lkozhatunk. Fejillat�ban a friss paprika frissess�ge �s cs�põss�ge vibr�l. A sz�vjegy b�rsonyos, vir�gos �lvezet, melynek titka egyetlen vir�gban, a jap�n kinmokusei-ben rejlik, mely enyhe savanyk�ss�ggal �s finoms�ggal sz�nezi be az illat aur�j�t. V�g�l az �mbra s a van�lia nemess�ge �s melegs�ge adja meg az Ultraviolet eredetis�g�t. Szupertart�s �s szupermodern. Igazi huszonegyedik sz�zadi vag�ny illat (50 ml: 13 990 Ft).