A Guerlain-ház története

A Guerlain-ház parfümkreátorai generációról generációra hagyományozták át egymásnak a parfümkészítés mesterségét. Ennek köszönhetõen 1828 óta több mint hétszáz illatkompozícióval ajándékozták meg az emberiséget. A nagy alapító, az orvos és kémikus Pierre-Francois-Pascal Guerlain, Párizsban hozta létre cégét. Illatain kívül választéka gyógyszerkészítményekkel is kiegészült, melyek kozmetikai szerepet kaptak; bõrpuhító, szépítõ és mélytisztító krémjei egyre népszerûbbé váltak a párizsi elit köreiben. Guerlain folyamatosan törekedett arra, hogy eau de toilette-jei különféle egyéniségû hölgyeket személyesítsenek meg. Szívesen „szabta” illatait karakterekre, de akár egy-egy társasági eseményhez is készített kompozíciókat. A híres író, Honoré de Balzac például azzal bízta meg Guerlaint, hogy Sylphide nevû kiadványát illatosítsa be. III. Napóleon feleségének, Eugénia császárnõnek 1852-ben készítette el az Eau de Cologne Imperial nevû illatot. A napóleoni méhecskemintával díszített flakon tartalma tökéletesen találkozott Eugénia császárnõ ízlésével. Innentõl kezdve elindultak a „fenséges” megrendelések; monsineur Guerlain Európa valamennyi birodalmának hivatalos udvari parfümkészítõje és szállítója lett. Vásárlói között olyan hírességek szerepeltek, mint Viktória és Erzsébet királynõ, a spanyol Izabella, a felejthetetlen Sissi és a szentpétervári udvar elõkelõ tagjai. Ezekben az idõkben születtek meg a Parfum Imperial, a Parfum de France, a Bouquet Napoleon, a Délice du Prince, a Le Bouquet de Fürstenberg és a L’Eau de Cologne Russe nevû nemes illatok. Párizs újjáépítése után a város legelegánsabb negyedében nyitotta meg kapuit Guerlain. Halála után fiai, Gabriel és Aimé örökölték gyárát és üzletét.

Aimé génjei hordozták apjuk kivételes tehetségét, aki a Fleurs d’Italie és az Exellence nevet viselõ kreációival bebizonyította, hogy méltó utódjává vált az akkor már világhírnévnek örvendõ papának. A Guerlain-ház iránti bizalom Aimé „uralkodása” idején is töretlen maradt, sõt presztízse egyre jobban növekedett. Az 1889-ben megalkotott Jicky a parfümkészítés történetében korszakalkotónak számított, mivel elsõként használtak olyan technológiát, mely lehetõvé tette, hogy tiszta és erõteljes illatú kivonatot nyerjenek a virágokból. Ez az elsõ illatkompozíció, mely a parfüm nevet viselhette. Az elsõ kivonat, avagy koncentrátum szintetikus olajokat is tartalmazott, és modernitása felülmúlta minden addigi illatét. 

Az 1900-as években Gabriel fiai, Pierre és Jacques vették át a cég irányítását. Mint elõtte is, az egyik fiúban öröklõdött tovább a Guerlainek „illatos vénája”; jelen esetben a sors úgy rendelkezett, hogy Jacques folytassa az apai és nagyatyai dicsõ hagyományokat. Szépségápolási cikkeinek választéka kibõvült a lemosók, az emulziók, a púderek és a krémek színes skálájával. Sõt, a sminktermékek területén is sok újdonsággal rukkolt ki: ilyen volt a híres Guerlain „rouge”, melyet tégelyekben és flakonokban árusítottak. Illatai a századelõ hû tükörképeivé váltak, melyekbõl több tucat született Jacques munkássága alatt; még a kor híres dívája, Sarah Bernhard számára is kreált parfümöt. Egyik legnépszerûbb illata, a L’Heure Bleue nevû, 1912-ben megjelentetett kompozíció volt, melybe az alkonyatkor nyíló legfinomabb virágok hangulatát keverte bele. Korának legromantikusabb és leggyengédebb illatának tartották. 1914-ben megnyitotta újabb üzletét a Champs-Elysées 68. szám alatt. A teljes egészében márvánnyal díszített épületet ma már történelmi helyszínként tartják számon. 1919-ben a Japán iránti lelkesedés kifejezõdése volt a Mitsouko nevû parfüm. Akkoriban aratott széles körben sikert Puccini operája, a Pillangókisasszony is, valamint Claude Farrére könyve, A csata. A kelet felé való fordulás az illatiparban is megmutatkozott, tehát Guerlain igazodott ehhez az orientációhoz. 1925-ben következett a Shalimar, majd az utazásainak élményei által ihletett Vol de Nuit. Jacques Guerlain volt az elsõ „orr”, aki beutazta a világot, hogy újabb és újabb nyersanyagokat találjon és vásároljon. 1936-ban a Vendome téren nyílt meg a család harmadik butikja, majd 1938-ban elsõ szépségszalonjuk a Champs-Elysées-én. A második világháborúban a Guerlain-gyárat bombatalálat érte. A széf, amelyben a leírásokat õrizték, szétrobbant, ám a kéziratok – csodával határos módon – megmaradtak. 1955-ben készítette el Jacques Guerlain utolsó illatát, az Ode-ot, de már unokájával, az akkor még csak tizennyolc éves Jean-Paullal. Röviddel ezután nyitották meg következõ butikjukat a Rue de Passyn. Ezzel egyidejûleg Franciaországban és a világon mindenütt a Guerlain név egyenlõvé vált a parfümmel, az igazi, eredeti parfümkészítéssel. Ugyanakkor megnyílt a „kozmetikai iskola” (beauty-school), ahol konzultánsokat képeztek az exkluzív és szigorú, pontos kezelési metódusok használatára. Itt tanult és tanul a mai napig mindenki, aki a világ bármely pontján található Guerlain kozmetikai szalonban speciális Guerlain-masszázst alkalmaz. Idõrõl idõre vissza kell térniük a szakembereknek, és újra fel kell frissíteniük tudásukat, hogy a mûveletek ugyanolyanok legyenek, mint amilyennek eredetileg kidolgozták azokat. 1955 jelentõs év volt a Guerlain életében: a korábbi szépségápolási és sminktermékeket új tudományos felfedezések során alkotott, modern formulával kialakított kozmetikumok váltották fel, melyek a Guerlain saját laboratóriumában folytatott kísérletek során jöttek létre.

Jean-Paul illatai közül a leghíresebbek a Vetiver (ezt állítólag a család kertésze ihlette, akit kellemes föld- és fûillat lengett körül), a Chant d’Aromes, a Chamade, a Parure, a Nahéma és a Jardins de Bagatelle. Akárcsak nagyapja, õ is rendszeresen kutatott a természetben, hogy csakis a legnemesebb anyagokat vásárolja fel, melyek megfelelnek a Guerlain-ház követelményeinek. Ennek érdekében a világ legtávolabbi tájaira is elutazott, vagy akár ültetvényeket is megvett, csakhogy még egy különlegeset, egy új ízt vigyen kreációiba. Elképzeljük, ahogy monsieur Guerlain izgatottan rohan egy afrikai gyapotvirág-ültetvényen, hogy a megfelelõ helyen és idõben metssze le az értékes növényt, amint az szirmait bontogatja! Ez az attitûd nem csupán a munka szeretete, ez már élethivatás, ez már a szakmáért való rajongás! Ez a Guerlain-dinasztia viszonyulása, mely végigkísérte fiait öt generáción át, hogy az élet nagy, virágzó kertjében szakavatott gonddal édesítsék meg és illatosítsák be az emberek mindennapjait. Egyik leghíresebb parfümjük a Samsara, mely 1989-ben jelent meg, száz évvel a pompás Jicky után. A keleties jellegû, õsi érzeteket keltõ illat neve az élet kerekére, körforgására utal. Guerlain ebben a kompozíciójában az örök nõi szépséget szerette volna kifejezni. Üvege vörös színû, aranycsíkkal ékesített. Összetevõi: jázmin, szantálfa, tonkabab, írisz (50 ml: 15 100 Ft). A híres Champs-Élysées-re emlékezve 1996-ban jelent meg e névre keresztelt illatuk. A 68. szám alatt ma is megtalálható a Guerlain család egykori háza. A divat utcája Párizs élettel teli, pezsgõ és vidám forgatagának részese. Ez a diszkréten elegáns virágillat a ma hölgyeinek szól, akik életvidáman, de kellõ finomsággal és érzékenységgel élik napjaikat. Itt sikerült elõször megszelídíteni a mimóza virágát és levelét, és más illatokkal társítani. Itt használták fel szintén elõször a mandulavirágot, mely egy tejszerû, meleg árnyalatot ad az illatnak. Megtalálható még benne a fekete ribizli, mely egy enyhén fanyar jelleget kölcsönöz a kompozíciónak. Üvegét Robert Granai tervezte, aki a Champs-Élysées távlati képét formázta meg: a Louvres elõtt ülve vázolta fel az utca képét. Összetevõi: rózsaszirom, mimózalevél, mandulavirág, mimózavirág, buddleia, hibiszkuszfa és mandulafa (50 ml: 15 000 Ft). 

Legújabb illatuk, a 2003 szeptemberében piacra dobott L’Instant De Guerlain, mely Sylvaine Delacourte – aki a Guerlain illatmûhelyében a „lángok õrzõje” – és Maurice Roucel – a Coty-díjas illatkreátor – elsõ közös és rendkívülire sikeredett alkotása. Õk így emlékeznek vissza az illat születésére: „ Az volt a célunk, hogy olyan mai, modern illatot alkossunk, mely nem lesz hûtlen a Guerlain ideológiájához. Ragyogó, szenvedélyes illatot akartunk létrehozni; érzelmeket szerettünk volna alkotni, hogy képesek legyünk halhatatlanná tenni a szépséget egy parfüm eszenciában.” Az illat középpontja a fehér magnólia, mely Kínában õshonos, s melynek virágait május és szeptember között gyûjtik be. Kína déli részén, Wuzhou-ban, Guangxi tartományban található meg az a különleges ültetvény, melyet leginkább csak a parfümkészítõk ismernek. A magnólia olyan fákon nõ, melyet magnolia grandiflorának neveznek, és amely elérheti a tizenöt-húsz méteres magasságot is. Eltérõen a többi fehér virágtól, a magnólia már a levelek megjelenése elõtt virágozni kezd. Amint hajnalodik, a virággyûjtõk felkapaszkodnak a bambuszlétrák tetejére, és összeszedik a teljes pompájukban tündöklõ virágokat, éppen abban a pillanatban, amikor szirmaik kibomlanak, és elkezdik árasztani magukból azt az utánozhatatlanul lágy illatot. A magnóliaeszencia elõállítása meglehetõsen kényes dolog. Wuzhou területén évente mindössze kétszáz kilogramm eszenciát állítanak elõ. A kezdõ illatjegy a citrusnektár harmóniájára épül, melyben a bergamott és a mandarin ízei jelennek meg. Az illat szíve a magnólia, melyet jázminnal és ylang-ylanggal burkoltak be. A befejezõ illatjegy egy kristályos-borostyános jelleg, melyben vanília, bergamott és mochus található. Mindezeket megkoronázza az íriszkivonat, mely által még gazdagabbá válik ez a mind megjelenésében, mind tartalmában fejedelmi illat (50 ml: 16 650 Ft).