A Guerlain-h�z t�rt�nete

A Guerlain-h�z parf�mkre�torai gener�ci�r�l gener�ci�ra hagyom�nyozt�k �t egym�snak a parf�mk�sz�t�s mesters�g�t. Ennek k�sz�nhetõen 1828 �ta t�bb mint h�tsz�z illatkompoz�ci�val aj�nd�kozt�k meg az emberis�get. A nagy alap�t�, az orvos �s k�mikus Pierre-Francois-Pascal Guerlain, P�rizsban hozta l�tre c�g�t. Illatain k�v�l v�laszt�ka gy�gyszerk�sz�tm�nyekkel is kieg�sz�lt, melyek kozmetikai szerepet kaptak; bõrpuh�t�, sz�p�tõ �s m�lytiszt�t� kr�mjei egyre n�pszerûbb� v�ltak a p�rizsi elit k�reiben. Guerlain folyamatosan t�rekedett arra, hogy eau de toilette-jei k�l�nf�le egy�nis�gû h�lgyeket szem�lyes�tsenek meg. Sz�vesen „szabta” illatait karakterekre, de ak�r egy-egy t�rsas�gi esem�nyhez is k�sz�tett kompoz�ci�kat. A h�res �r�, Honor� de Balzac p�ld�ul azzal b�zta meg Guerlaint, hogy Sylphide nevû kiadv�ny�t illatos�tsa be. III. Nap�leon feles�g�nek, Eug�nia cs�sz�rnõnek 1852-ben k�sz�tette el az Eau de Cologne Imperial nevû illatot. A nap�leoni m�hecskemint�val d�sz�tett flakon tartalma t�k�letesen tal�lkozott Eug�nia cs�sz�rnõ �zl�s�vel. Innentõl kezdve elindultak a „fens�ges” megrendel�sek; monsineur Guerlain Eur�pa valamennyi birodalm�nak hivatalos udvari parf�mk�sz�tõje �s sz�ll�t�ja lett. V�s�rl�i k�z�tt olyan h�ress�gek szerepeltek, mint Vikt�ria �s Erzs�bet kir�lynõ, a spanyol Izabella, a felejthetetlen Sissi �s a szentp�terv�ri udvar elõkelõ tagjai. Ezekben az idõkben sz�lettek meg a Parfum Imperial, a Parfum de France, a Bouquet Napoleon, a D�lice du Prince, a Le Bouquet de F�rstenberg �s a L’Eau de Cologne Russe nevû nemes illatok. P�rizs �jj��p�t�se ut�n a v�ros legeleg�nsabb negyed�ben nyitotta meg kapuit Guerlain. Hal�la ut�n fiai, Gabriel �s Aim� �r�k�lt�k gy�r�t �s �zlet�t.

Aim� g�njei hordozt�k apjuk kiv�teles tehets�g�t, aki a Fleurs d’Italie �s az Exellence nevet viselõ kre�ci�ival bebizony�totta, hogy m�lt� ut�dj�v� v�lt az akkor m�r vil�gh�rn�vnek �rvendõ pap�nak. A Guerlain-h�z ir�nti bizalom Aim� „uralkod�sa” idej�n is t�retlen maradt, sõt preszt�zse egyre jobban n�vekedett. Az 1889-ben megalkotott Jicky a parf�mk�sz�t�s t�rt�net�ben korszakalkot�nak sz�m�tott, mivel elsõk�nt haszn�ltak olyan technol�gi�t, mely lehetõv� tette, hogy tiszta �s erõteljes illat� kivonatot nyerjenek a vir�gokb�l. Ez az elsõ illatkompoz�ci�, mely a parf�m nevet viselhette. Az elsõ kivonat, avagy koncentr�tum szintetikus olajokat is tartalmazott, �s modernit�sa fel�lm�lta minden addigi illat�t. 

Az 1900-as �vekben Gabriel fiai, Pierre �s Jacques vett�k �t a c�g ir�ny�t�s�t. Mint elõtte is, az egyik fi�ban �r�klõd�tt tov�bb a Guerlainek „illatos v�n�ja”; jelen esetben a sors �gy rendelkezett, hogy Jacques folytassa az apai �s nagyatyai dicsõ hagyom�nyokat. Sz�ps�g�pol�si cikkeinek v�laszt�ka kibõv�lt a lemos�k, az emulzi�k, a p�derek �s a kr�mek sz�nes sk�l�j�val. Sõt, a sminkterm�kek ter�let�n is sok �jdons�ggal rukkolt ki: ilyen volt a h�res Guerlain „rouge”, melyet t�gelyekben �s flakonokban �rus�tottak. Illatai a sz�zadelõ hû t�k�rk�peiv� v�ltak, melyekbõl t�bb tucat sz�letett Jacques munk�ss�ga alatt; m�g a kor h�res d�v�ja, Sarah Bernhard sz�m�ra is kre�lt parf�m�t. Egyik legn�pszerûbb illata, a L’Heure Bleue nevû, 1912-ben megjelentetett kompoz�ci� volt, melybe az alkonyatkor ny�l� legfinomabb vir�gok hangulat�t keverte bele. Kor�nak legromantikusabb �s leggyeng�debb illat�nak tartott�k. 1914-ben megnyitotta �jabb �zlet�t a Champs-Elys�es 68. sz�m alatt. A teljes eg�sz�ben m�rv�nnyal d�sz�tett �p�letet ma m�r t�rt�nelmi helysz�nk�nt tartj�k sz�mon. 1919-ben a Jap�n ir�nti lelkesed�s kifejezõd�se volt a Mitsouko nevû parf�m. Akkoriban aratott sz�les k�rben sikert Puccini oper�ja, a Pillang�kisasszony is, valamint Claude Farr�re k�nyve, A csata. A kelet fel� val� fordul�s az illatiparban is megmutatkozott, teh�t Guerlain igazodott ehhez az orient�ci�hoz. 1925-ben k�vetkezett a Shalimar, majd az utaz�sainak �lm�nyei �ltal ihletett Vol de Nuit. Jacques Guerlain volt az elsõ „orr”, aki beutazta a vil�got, hogy �jabb �s �jabb nyersanyagokat tal�ljon �s v�s�roljon. 1936-ban a Vendome t�ren ny�lt meg a csal�d harmadik butikja, majd 1938-ban elsõ sz�ps�gszalonjuk a Champs-Elys�es-�n. A m�sodik vil�gh�bor�ban a Guerlain-gy�rat bombatal�lat �rte. A sz�f, amelyben a le�r�sokat õrizt�k, sz�trobbant, �m a k�ziratok – csod�val hat�ros m�don – megmaradtak. 1955-ben k�sz�tette el Jacques Guerlain utols� illat�t, az Ode-ot, de m�r unok�j�val, az akkor m�g csak tizennyolc �ves Jean-Paullal. R�viddel ezut�n nyitott�k meg k�vetkezõ butikjukat a Rue de Passyn. Ezzel egyidejûleg Franciaorsz�gban �s a vil�gon minden�tt a Guerlain n�v egyenlõv� v�lt a parf�mmel, az igazi, eredeti parf�mk�sz�t�ssel. Ugyanakkor megny�lt a „kozmetikai iskola” (beauty-school), ahol konzult�nsokat k�peztek az exkluz�v �s szigor�, pontos kezel�si met�dusok haszn�lat�ra. Itt tanult �s tanul a mai napig mindenki, aki a vil�g b�rmely pontj�n tal�lhat� Guerlain kozmetikai szalonban speci�lis Guerlain-massz�zst alkalmaz. Idõrõl idõre vissza kell t�rni�k a szakembereknek, �s �jra fel kell friss�teni�k tud�sukat, hogy a mûveletek ugyanolyanok legyenek, mint amilyennek eredetileg kidolgozt�k azokat. 1955 jelentõs �v volt a Guerlain �let�ben: a kor�bbi sz�ps�g�pol�si �s sminkterm�keket �j tudom�nyos felfedez�sek sor�n alkotott, modern formul�val kialak�tott kozmetikumok v�ltott�k fel, melyek a Guerlain saj�t laborat�rium�ban folytatott k�s�rletek sor�n j�ttek l�tre.

Jean-Paul illatai k�z�l a legh�resebbek a Vetiver (ezt �ll�t�lag a csal�d kert�sze ihlette, akit kellemes f�ld- �s fûillat lengett k�r�l), a Chant d’Aromes, a Chamade, a Parure, a Nah�ma �s a Jardins de Bagatelle. Ak�rcsak nagyapja, õ is rendszeresen kutatott a term�szetben, hogy csakis a legnemesebb anyagokat v�s�rolja fel, melyek megfelelnek a Guerlain-h�z k�vetelm�nyeinek. Ennek �rdek�ben a vil�g legt�volabbi t�jaira is elutazott, vagy ak�r �ltetv�nyeket is megvett, csakhogy m�g egy k�l�nlegeset, egy �j �zt vigyen kre�ci�iba. Elk�pzelj�k, ahogy monsieur Guerlain izgatottan rohan egy afrikai gyapotvir�g-�ltetv�nyen, hogy a megfelelõ helyen �s idõben metssze le az �rt�kes n�v�nyt, amint az szirmait bontogatja! Ez az attitûd nem csup�n a munka szeretete, ez m�r �lethivat�s, ez m�r a szakm��rt val� rajong�s! Ez a Guerlain-dinasztia viszonyul�sa, mely v�gigk�s�rte fiait �t gener�ci�n �t, hogy az �let nagy, vir�gz� kertj�ben szakavatott gonddal �des�ts�k meg �s illatos�ts�k be az emberek mindennapjait. Egyik legh�resebb parf�mj�k a Samsara, mely 1989-ben jelent meg, sz�z �vvel a pomp�s Jicky ut�n. A keleties jellegû, õsi �rzeteket keltõ illat neve az �let kerek�re, k�rforg�s�ra utal. Guerlain ebben a kompoz�ci�j�ban az �r�k nõi sz�ps�get szerette volna kifejezni. �vege v�r�s sz�nû, aranycs�kkal �kes�tett. �sszetevõi: j�zmin, szant�lfa, tonkabab, �risz (50 ml: 15 100 Ft). A h�res Champs-�lys�es-re eml�kezve 1996-ban jelent meg e n�vre keresztelt illatuk. A 68. sz�m alatt ma is megtal�lhat� a Guerlain csal�d egykori h�za. A divat utc�ja P�rizs �lettel teli, pezsgõ �s vid�m forgatag�nak r�szese. Ez a diszkr�ten eleg�ns vir�gillat a ma h�lgyeinek sz�l, akik �letvid�man, de kellõ finoms�ggal �s �rz�kenys�ggel �lik napjaikat. Itt siker�lt elõsz�r megszel�d�teni a mim�za vir�g�t �s level�t, �s m�s illatokkal t�rs�tani. Itt haszn�lt�k fel szint�n elõsz�r a mandulavir�got, mely egy tejszerû, meleg �rnyalatot ad az illatnak. Megtal�lhat� m�g benne a fekete ribizli, mely egy enyh�n fanyar jelleget k�lcs�n�z a kompoz�ci�nak. �veg�t Robert Granai tervezte, aki a Champs-�lys�es t�vlati k�p�t form�zta meg: a Louvres elõtt �lve v�zolta fel az utca k�p�t. �sszetevõi: r�zsaszirom, mim�zalev�l, mandulavir�g, mim�zavir�g, buddleia, hibiszkuszfa �s mandulafa (50 ml: 15 000 Ft). 

Leg�jabb illatuk, a 2003 szeptember�ben piacra dobott L’Instant De Guerlain, mely Sylvaine Delacourte – aki a Guerlain illatmûhely�ben a „l�ngok õrzõje” – �s Maurice Roucel – a Coty-d�jas illatkre�tor – elsõ k�z�s �s rendk�v�lire sikeredett alkot�sa. Õk �gy eml�keznek vissza az illat sz�let�s�re: „ Az volt a c�lunk, hogy olyan mai, modern illatot alkossunk, mely nem lesz hûtlen a Guerlain ideol�gi�j�hoz. Ragyog�, szenved�lyes illatot akartunk l�trehozni; �rzelmeket szerett�nk volna alkotni, hogy k�pesek legy�nk halhatatlann� tenni a sz�ps�get egy parf�m eszenci�ban.” Az illat k�z�ppontja a feh�r magn�lia, mely K�n�ban õshonos, s melynek vir�gait m�jus �s szeptember k�z�tt gyûjtik be. K�na d�li r�sz�n, Wuzhou-ban, Guangxi tartom�nyban tal�lhat� meg az a k�l�nleges �ltetv�ny, melyet legink�bb csak a parf�mk�sz�tõk ismernek. A magn�lia olyan f�kon nõ, melyet magnolia grandiflor�nak neveznek, �s amely el�rheti a tizen�t-h�sz m�teres magass�got is. Elt�rõen a t�bbi feh�r vir�gt�l, a magn�lia m�r a levelek megjelen�se elõtt vir�gozni kezd. Amint hajnalodik, a vir�ggyûjtõk felkapaszkodnak a bambuszl�tr�k tetej�re, �s �sszeszedik a teljes pomp�jukban t�nd�klõ vir�gokat, �ppen abban a pillanatban, amikor szirmaik kibomlanak, �s elkezdik �rasztani magukb�l azt az ut�nozhatatlanul l�gy illatot. A magn�liaeszencia elõ�ll�t�sa meglehetõsen k�nyes dolog. Wuzhou ter�let�n �vente mind�ssze k�tsz�z kilogramm eszenci�t �ll�tanak elõ. A kezdõ illatjegy a citrusnekt�r harm�ni�j�ra �p�l, melyben a bergamott �s a mandarin �zei jelennek meg. Az illat sz�ve a magn�lia, melyet j�zminnal �s ylang-ylanggal burkoltak be. A befejezõ illatjegy egy krist�lyos-borosty�nos jelleg, melyben van�lia, bergamott �s mochus tal�lhat�. Mindezeket megkoron�zza az �riszkivonat, mely �ltal m�g gazdagabb� v�lik ez a mind megjelen�s�ben, mind tartalm�ban fejedelmi illat (50 ml: 16 650 Ft).