Armand Petitjean egy tönk szélére jutott gyümölcspálinka-készítõ család sarjaként látta meg a napvilágot 1884-ben. Testvéreivel együtt nem törõdött bele a nélkülözésekbe, ezért kivándoroltak Dél-Amerikába. Santiagóban létrehoztak egy kereskedõtársaságot, amely hamar felfutott, és rövid idõn belül a város tehetõs polgárai közé emelte a Petitjean fivéreket. A világháború híre felkavarta Armandot, és sietõsen otthagyva a jól mûködõ családi vállalkozást, beállt harcolni a nagy francia honért. S lám, milyen kicsi a világ: katonakörökben már hallottak Petitjean dél-amerikai üzletérõl.
Latin-Amerikába küldték ki, ahol diplomataként kamatoztathatta addigi tapasztalatait; kiváló diplomáciai és üzleti érzékének köszönhetõen bejutott a felsõ tízezer közé. A háború után mint dél-amerikai szakértõ Brazíliába került Francois Coty, a huszadik századi illatszergyártás egyik vezetõ személyiségének telephelyére, ahol gyorsan felvirágoztatta a rábízott részleget. A szerencse kétségtelenül mellé szegõdött, mert ezúttal újra megelõzte munkájának híre, és a párizsi központban maga a fõ-fõ fõnök, Coty szeretett volna találkozni brazíliai beosztottjával. A találkozás olyan jól sikerült, hogy Coty azonnal pártfogásába vette Petitjeant, aki hamar kitanulta a parfümgyártás fortélyait, s már õ ostromolta folyton új ötleteivel mesterét. Talán pálinkafõzõ õseitõl örökölte érzékét az illatok iránt, pár év múlva már csak a híres „orr”-ként emlegették. Szóval Mösziõ Orr boldogan vetette bele magát az illatszerkészítés rejtelmeibe; ömlöttek belõle az újítások és a jobbnál jobb megoldások. A nagy mentor, Coty halála után 1935-ben megalapította saját cégét, és egy közép-franciaországbeli kis kastély után a Lancôme nevet adományozta neki. Az o betût díszítõ kalapka (^) nem más, mint utalás a kastély romantikus tornyára.
Emblémája a rózsa lett, mert Petitjean szerint ahogy a gomblyukba betûzik a rózsát, ugyanúgy ékesíti fel a parfüm az öltözetet. Az illatot egy láthatatlan dísznek tartotta, mely mégis megkoronázza megjelenésünket. Az élete delét átlépõ illatzseni olyan „hírességekkel” ajándékozta meg az utókort, mint a Trésor, a Poême, az O Oui és az O De Lancôme, melyek ma is a legfinomabb illatok közé tartoznak. Luxuskozmetikai cikkei fél év múlva szintén széles körû elismerést arattak. Bõrápoló készítményei és make-upjai vezetõ pozícióba kerültek a szépségipar piacán és a harmincas évek gazdasági válsága miatt pangó francia parfüm- és kozmetikai ipar – szerinte jogos – elsõségét látszottak helyreállítani. Az amerikai vetélytársak, Elizabeth Arden és Harriet Hubbard, erõteljes marketing bevetésével igyekeztek kihasználni a válság adta lehetõséget.
Úgy tûnik, Petitjeannak megint az a feladat jutott, hogy feltámasszon és megerõsítsen egy már meglévõ, de mégis halófélben levõ dolgot. Kiváló készítményei és inspiratív üzleti fogásai nyomán az európai szépségipar újra felébredt Csipkerózsika-álmából, és gyönyörû királylánnyá kezdett formálódni, aki tud mozogni, járni és aktivizálódni. Nem kevesebbel, mint egyszerre öt új parfümmel indított, mivel úgy gondolta, hogy ha a divatházak egész kollekciókat tudnak útjukra bocsátani, akkor erre a parfümkészítõk is képesek. Így született meg a Bocages, a Kypré, a Conquête, a Tendres Nuits és a Tropiques. A Tropiques egyébként a kedvenc illata volt. Nagyon fontosnak tartotta a külcsín szerepét, ezért Georges Delhomme festõmûvészt kérte fel a mûvészeti vezetõ posztra, aki csaknem harminc éven át dolgozott neki. Delhomme ötletes, romantikus plakátokat és parfümüvegeket tervezett. Az ötvenes években minden területen gyümölcsözõ korszak köszöntött a Lancôme-ra. Megjelent a Magie, amelyet 1952-ben a Trésor, a Plaisir, 1957-ben pedig a Flèches d’Or és az Envol követett.
A Trésor fényûzõ bemutatóját a Palais de Chaillotban tartották meg egy látványos balettelõadás keretében. Petitjean hatalmas gyárat létesített Párizs mellett; ekkor a cégnek már ötszáz alkalmazottja volt. Közel nyolcvancévesen vonult vissza, cégét pedig szintén egy kozmetikai óriás, a L’Oréal vette át, melynek korszerû laboratóriumi elõnyeit kihasználva, a Lancôme még magasabb színvonalra emelte termékei minõségét. A cég arca 14 éven keresztül Isabella Rossellini (Ingrid Bergman és Roberto Rossellini lánya) volt, aki által a Lancôme hangsúlyozni kívánta a romantikus, nõies, de mégis fiatalos imázsát. Majd Juliette Binoche színésznõ és Marie Gillain arcképei kerültek plakátjaikra. Az 1936-ban bevezetett forradalmian új termék, a Nutrix nevû, szérumalapú éjszakai krémmel elindult a bõrápoló sorozatok folyamatos megjelentetése. Krémek, lemosók, habok és zselék tömkelegét bocsátották a hölgyek rendelkezésére.
A Primordiale termékcsalád bevezetésével új dimenzió nyílt meg a harmincas éveikben járó, fiatalságukat és feszességüket megõrizni kívánók elõtt. Szinte azonnal hatnak a ránctalanító anyagokkal bõven ellátott krémek. A negyvenes korosztály bõrének a Rénergie termékek adnak tökéletes védelmet ; az ötven év körül járók pedig az Absolue termékcsalád okozta áldásos tevékenységbõl részesedhetnek nap mint nap. Mert Ön megérdemli! A hatvanas években megteremtették a barna és a bézs szemhéjfestéket elõnyben részesítõ „semmi smink” trendet, a nyolcvanas években pedig a tavasz és az õsz színeit keverték make-upjaikba.
Palackba zárt kellem
Az 1969-ben újdonságnak számított citrusfélékbõl álló illat, az O De Lancôme viharos gyorsasággal hódította meg a fiatal hölgyek szívét, és játszi könnyedséggel tört be a parfümpiacra. S hogy mi volt ennek az oka? A mandarin, a grapefruit, a citrom és a koriander felhasználása még ritka hollónak számított. Túl merészek és modernek voltak még ezek az összetevõk az akkori „orrok”-nak. Az „illatbravúrt” mai napig tartó siker koronázza. 1990-ben indították újra a Trésort, amit Sophia Grojsman, egy orosz–amerikai parfümkészítõ alkotott, és „ölelj át” parfümnek nevezett el. Valóban gyengéden karolja át légterünket, és nem tolakodó módon, de folyamatosan közelünkben marad. A Trésor összetevõit mesteri aránykeveréssel hozták létre. Minden jegy a maga helyén van, kellõ mértékben. Nyitójegyében a fehér rózsa, a barackvirág és a gyöngyvirág tárják ki szirmaikat. Gyengéden hozzák tudomásunkra, hogy ez még csak a kezdet. Menjünk mélyebbre az alkotók megismerésében! Szívjegyében az írisz, a jázmin, a nõszirom, az orgona és a rózsa együttes jelenléte meghökkentõ módon hat az érzékekre. Itt értjük meg, hogy miért a Trésor névre hallgat, hiszen valódi kincsre bukkanunk. A szantálfa, a cédrus, a pézsma, a vanília, az ámbra és a fahéj még csak megerõsítik az illatkompozíció kivételes voltát. Üvege csiszolt, bordázott, négyszögre emlékeztetõ forma, mely értékeket õrzõ palackot idéz. Ahogy a trezorban õrizzük kincseinket, ez az üveg is õrzi a Trésor titokzatos folyadékát, mely már annyi hölgytársunk auráját tette felejthetetlenné. Dobozának barackos árnyalata, üvege és illata is mintha egy virágba borult, gyönyörû provence-i vidék tájaira kalauzolna minket. Szinte látjuk magunk elõtt a patinás, sikátoros utcákat, ahogy az ablakokban virítanak a leanderek és a fûszeres, mediterrán virágok. Halljuk az emberek jókedvû nevetését, szinte már mi is velük együtt énekeljük az ismert francia dalocskákat és sanzonokat a harmonika hangjára (30 ml: 10 800 Ft).
ô, oui !
Mondj igent az életre! – hirdették 1998-ban, mikor is megjelentették az ô Oui! optimizmusra sarkalló, fiatalos vitalitást és életörömöt sugárzó illatát. A citrusos összetevõk összeolvadnak az üde gyümölcsökkel és a liliomok hosszan tartó melegségével. Korunk pesszimista, borúlátó, értékeket tagadó világában az ô Oui! egy fellélegzés. Beleszippantva már nem is érezzük olyan reménytelennek a világ sorsát, megmagyarázhatatlan derûlátás és nevetés kerít minket hatalmába, és a dolgokat napfényesebb oldalukról közelítjük meg. Ó, igen! Fejjegye: bergamott, mandarin, vízijácint, nektarin, frézia. Szívjegye: alma, körte, ananász, lonc, selyemfa, vodka. Bázisjegye: merengõ liliom (30 ml: 5600 Ft).
A Lancôme legújabb illata a Miracle. Ebben a kompozícióban az összetevõk ünneplik és bókolva méltatják azt az igazi csodát, melyet létünk tartalmaz. Az élet maga egy csoda! – harsogja a frézia, a gyömbér, és a bors a fejjegyben. Erre válaszként a magnólia kitárja hatalmas szirmait, és felfedi az illat lágy, szeretõ szívét. Ezt a méltatást már a jázmin se hagyja szó nélkül, „õ” is bekapcsolódik a „kórusba”, és bevonva a borostyánt, a pézsmát és a mécsvirágot, együtt harsogják az élet szépségeit és rendkívüliségét. Ha befújjuk magunkat a Miracle-lel, talán egy pillanatra elgondolkozunk életünk eseményein, és hamarabb észrevesszük környezetünkben azokat a hétköznapi csodákat – emberi kapcsolódásokat, történéseket –, melyekkel a sors megajándékozott minket (30 ml: 9900 Ft).
A Miracle Homme L’Aquatonicot férfiaknak szánták. Alkotója, Francis Kirkdijan, aki egy friss, citromos fejillatot vett alapul, majd hozzáadott egy vizes dimenziót és a páfrány frissességét. Az elsõ érzetben a koriander, a keserû narancs és a rebarbara kesernyés ízei, illetve a cédrusfa férfias, karakterisztikus jellegzetességei érvényesülnek. Ezáltal az illatot beburkolja egy fás-pézsmás felhõ, melynek súlyosságát a rózsafa és a vetiver teszi könnyedebbé, oldottabbá. Kirkdijan kompozíciója egyszerre hûvös és távolságtartó, mégis emberi (125 ml: 11 900 Ft).
AJÁNLOM AZ OLDALT
