Armand Petitjean egy tnk szlre jutott gymlcsplinka-ksztõ csald sarjaknt ltta meg a napvilgot 1884-ben. Testvreivel egytt nem trõdtt bele a nlklzsekbe, ezrt kivndoroltak Dl-Amerikba. Santiagban ltrehoztak egy kereskedõtrsasgot, amely hamar felfutott, s rvid idõn bell a vros tehetõs polgrai kz emelte a Petitjean fivreket. A vilghbor hre felkavarta Armandot, s sietõsen otthagyva a jl mûkdõ csaldi vllalkozst, bellt harcolni a nagy francia honrt. S lm, milyen kicsi a vilg: katonakrkben mr hallottak Petitjean dl-amerikai zletrõl.
Latin-Amerikba kldtk ki, ahol diplomataknt kamatoztathatta addigi tapasztalatait; kivl diplomciai s zleti rzknek ksznhetõen bejutott a felsõ tzezer kz. A hbor utn mint dl-amerikai szakrtõ Brazliba kerlt Francois Coty, a huszadik szzadi illatszergyrts egyik vezetõ szemlyisgnek telephelyre, ahol gyorsan felvirgoztatta a rbzott rszleget. A szerencse ktsgtelenl mell szegõdtt, mert ezttal jra megelõzte munkjnak hre, s a prizsi kzpontban maga a fõ-fõ fõnk, Coty szeretett volna tallkozni brazliai beosztottjval. A tallkozs olyan jl sikerlt, hogy Coty azonnal prtfogsba vette Petitjeant, aki hamar kitanulta a parfmgyrts fortlyait, s mr õ ostromolta folyton j tleteivel mestert. Taln plinkafõzõ õseitõl rklte rzkt az illatok irnt, pr v mlva mr csak a hres „orr”-knt emlegettk. Szval Msziõ Orr boldogan vetette bele magt az illatszerkszts rejtelmeibe; mlttek belõle az jtsok s a jobbnl jobb megoldsok. A nagy mentor, Coty halla utn 1935-ben megalaptotta sajt cgt, s egy kzp-franciaorszgbeli kis kastly utn a Lancme nevet adomnyozta neki. Az o betût dsztõ kalapka (^) nem ms, mint utals a kastly romantikus tornyra.
Emblmja a rzsa lett, mert Petitjean szerint ahogy a gomblyukba betûzik a rzst, ugyangy kesti fel a parfm az ltzetet. Az illatot egy lthatatlan dsznek tartotta, mely mgis megkoronzza megjelensnket. Az lete delt tlpõ illatzseni olyan „hressgekkel” ajndkozta meg az utkort, mint a Trsor, a Poême, az O Oui s az O De Lancme, melyek ma is a legfinomabb illatok kz tartoznak. Luxuskozmetikai cikkei fl v mlva szintn szles krû elismerst arattak. Bõrpol ksztmnyei s make-upjai vezetõ pozciba kerltek a szpsgipar piacn s a harmincas vek gazdasgi vlsga miatt pang francia parfm- s kozmetikai ipar – szerinte jogos – elsõsgt ltszottak helyrelltani. Az amerikai vetlytrsak, Elizabeth Arden s Harriet Hubbard, erõteljes marketing bevetsvel igyekeztek kihasznlni a vlsg adta lehetõsget.
gy tûnik, Petitjeannak megint az a feladat jutott, hogy feltmasszon s megerõstsen egy mr meglvõ, de mgis halflben levõ dolgot. Kivl ksztmnyei s inspiratv zleti fogsai nyomn az eurpai szpsgipar jra felbredt Csipkerzsika-lmbl, s gynyrû kirlylnny kezdett formldni, aki tud mozogni, jrni s aktivizldni. Nem kevesebbel, mint egyszerre t j parfmmel indtott, mivel gy gondolta, hogy ha a divathzak egsz kollekcikat tudnak tjukra bocstani, akkor erre a parfmksztõk is kpesek. gy szletett meg a Bocages, a Kypr, a Conquête, a Tendres Nuits s a Tropiques. A Tropiques egybknt a kedvenc illata volt. Nagyon fontosnak tartotta a klcsn szerept, ezrt Georges Delhomme festõmûvszt krte fel a mûvszeti vezetõ posztra, aki csaknem harminc ven t dolgozott neki. Delhomme tletes, romantikus plaktokat s parfmvegeket tervezett. Az tvenes vekben minden terleten gymlcszõ korszak ksznttt a Lancme-ra. Megjelent a Magie, amelyet 1952-ben a Trsor, a Plaisir, 1957-ben pedig a Flèches d’Or s az Envol kvetett.
A Trsor fnyûzõ bemutatjt a Palais de Chaillotban tartottk meg egy ltvnyos balettelõads keretben. Petitjean hatalmas gyrat ltestett Prizs mellett; ekkor a cgnek mr tszz alkalmazottja volt. Kzel nyolcvancvesen vonult vissza, cgt pedig szintn egy kozmetikai ris, a L’Oral vette t, melynek korszerû laboratriumi elõnyeit kihasznlva, a Lancme mg magasabb sznvonalra emelte termkei minõsgt. A cg arca 14 ven keresztl Isabella Rossellini (Ingrid Bergman s Roberto Rossellini lnya) volt, aki ltal a Lancme hangslyozni kvnta a romantikus, nõies, de mgis fiatalos imzst. Majd Juliette Binoche sznsznõ s Marie Gillain arckpei kerltek plaktjaikra. Az 1936-ban bevezetett forradalmian j termk, a Nutrix nevû, szrumalap jszakai krmmel elindult a bõrpol sorozatok folyamatos megjelentetse. Krmek, lemosk, habok s zselk tmkelegt bocstottk a hlgyek rendelkezsre.
A Primordiale termkcsald bevezetsvel j dimenzi nylt meg a harmincas veikben jr, fiatalsgukat s feszessgket megõrizni kvnk elõtt. Szinte azonnal hatnak a rnctalant anyagokkal bõven elltott krmek. A negyvenes korosztly bõrnek a Rnergie termkek adnak tkletes vdelmet ; az tven v krl jrk pedig az Absolue termkcsald okozta ldsos tevkenysgbõl rszesedhetnek nap mint nap. Mert n megrdemli! A hatvanas vekben megteremtettk a barna s a bzs szemhjfestket elõnyben rszestõ „semmi smink” trendet, a nyolcvanas vekben pedig a tavasz s az õsz szneit kevertk make-upjaikba.
Palackba zrt kellem
Az 1969-ben jdonsgnak szmtott citrusflkbõl ll illat, az O De Lancme viharos gyorsasggal hdtotta meg a fiatal hlgyek szvt, s jtszi knnyedsggel trt be a parfmpiacra. S hogy mi volt ennek az oka? A mandarin, a grapefruit, a citrom s a koriander felhasznlsa mg ritka hollnak szmtott. Tl merszek s modernek voltak mg ezek az sszetevõk az akkori „orrok”-nak. Az „illatbravrt” mai napig tart siker koronzza. 1990-ben indtottk jra a Trsort, amit Sophia Grojsman, egy orosz–amerikai parfmksztõ alkotott, s „lelj t” parfmnek nevezett el. Valban gyengden karolja t lgternket, s nem tolakod mdon, de folyamatosan kzelnkben marad. A Trsor sszetevõit mesteri arnykeverssel hoztk ltre. Minden jegy a maga helyn van, kellõ mrtkben. Nyitjegyben a fehr rzsa, a barackvirg s a gyngyvirg trjk ki szirmaikat. Gyengden hozzk tudomsunkra, hogy ez mg csak a kezdet. Menjnk mlyebbre az alkotk megismersben! Szvjegyben az risz, a jzmin, a nõszirom, az orgona s a rzsa egyttes jelenlte meghkkentõ mdon hat az rzkekre. Itt rtjk meg, hogy mirt a Trsor nvre hallgat, hiszen valdi kincsre bukkanunk. A szantlfa, a cdrus, a pzsma, a vanlia, az mbra s a fahj mg csak megerõstik az illatkompozci kivteles voltt. vege csiszolt, bordzott, ngyszgre emlkeztetõ forma, mely rtkeket õrzõ palackot idz. Ahogy a trezorban õrizzk kincseinket, ez az veg is õrzi a Trsor titokzatos folyadkt, mely mr annyi hlgytrsunk aurjt tette felejthetetlenn. Doboznak barackos rnyalata, vege s illata is mintha egy virgba borult, gynyrû provence-i vidk tjaira kalauzolna minket. Szinte ltjuk magunk elõtt a patins, siktoros utckat, ahogy az ablakokban virtanak a leanderek s a fûszeres, mediterrn virgok. Halljuk az emberek jkedvû nevetst, szinte mr mi is velk egytt nekeljk az ismert francia dalocskkat s sanzonokat a harmonika hangjra (30 ml: 10 800 Ft).
, oui !
Mondj igent az letre! – hirdettk 1998-ban, mikor is megjelentettk az Oui! optimizmusra sarkall, fiatalos vitalitst s letrmt sugrz illatt. A citrusos sszetevõk sszeolvadnak az de gymlcskkel s a liliomok hosszan tart melegsgvel. Korunk pesszimista, borlt, rtkeket tagad vilgban az Oui! egy felllegzs. Beleszippantva mr nem is rezzk olyan remnytelennek a vilg sorst, megmagyarzhatatlan derûlts s nevets kert minket hatalmba, s a dolgokat napfnyesebb oldalukrl kzeltjk meg. , igen! Fejjegye: bergamott, mandarin, vzijcint, nektarin, frzia. Szvjegye: alma, krte, anansz, lonc, selyemfa, vodka. Bzisjegye: merengõ liliom (30 ml: 5600 Ft).
A Lancme legjabb illata a Miracle. Ebben a kompozciban az sszetevõk nneplik s bkolva mltatjk azt az igazi csodt, melyet ltnk tartalmaz. Az let maga egy csoda! – harsogja a frzia, a gymbr, s a bors a fejjegyben. Erre vlaszknt a magnlia kitrja hatalmas szirmait, s felfedi az illat lgy, szeretõ szvt. Ezt a mltatst mr a jzmin se hagyja sz nlkl, „õ” is bekapcsoldik a „krusba”, s bevonva a borostynt, a pzsmt s a mcsvirgot, egytt harsogjk az let szpsgeit s rendkvlisgt. Ha befjjuk magunkat a Miracle-lel, taln egy pillanatra elgondolkozunk letnk esemnyein, s hamarabb szrevesszk krnyezetnkben azokat a htkznapi csodkat – emberi kapcsoldsokat, trtnseket –, melyekkel a sors megajndkozott minket (30 ml: 9900 Ft).
A Miracle Homme L’Aquatonicot frfiaknak szntk. Alkotja, Francis Kirkdijan, aki egy friss, citromos fejillatot vett alapul, majd hozzadott egy vizes dimenzit s a pfrny frissessgt. Az elsõ rzetben a koriander, a keserû narancs s a rebarbara kesernys zei, illetve a cdrusfa frfias, karakterisztikus jellegzetessgei rvnyeslnek. Ezltal az illatot beburkolja egy fs-pzsms felhõ, melynek slyossgt a rzsafa s a vetiver teszi knnyedebb, oldottabb. Kirkdijan kompozcija egyszerre hûvs s tvolsgtart, mgis emberi (125 ml: 11 900 Ft).
AJÁNLOM AZ OLDALT
