Az olasz divat d�v�ja

Laura Biagiotti divat- �s illatkre�tor, akit az olasz luxusdivat nagyasszonyak�nt emlegetnek. Modelljeit a term�szetess�g �s a k�nyelem jellemzi, st�lusa ugyanakkor nagyon nõies �s kifinomultan eleg�ns. Kedveli a tiszta form�kat �s a l�gy anyagokat. Nem a kifut�kra tervez elsõsorban, hanem a mindennapokra. Kollekci�i vonzz�k a h�lgyeket, mert nem a tasz�t� extr�mit�sra t�rekszik. Biagiotti a feh�r sz�n szerelmese, amely sz�m�ra a tisztas�got szimboliz�lja. Legkedvesebb anyaga a kasm�r, mellyel olyannyira gyakran dolgozik, hogy a The New York Times elnevezte a „Kasm�r Kir�lynõj�nek”. L�pj�nk be a kir�nynõ palot�j�ba, idõzz�nk el m�ltj�nak �s jelen�nek ragyog� termeiben!

Laura Biagiotti 

Biagiotti 1943-ban sz�letett R�m�ban. Akt�v r�szv�tele a divatszakm�ban a hatvanas �vekben kezdõd�tt el, amikor �desanyja nyomdokaiba l�pett, aki maga is egy divatst�di�t vezetett. Saj�t kollekci�j�t 1972-ben mutatta be, melyben mer�szen alkalmazta az olasz kult�ra saj�toss�gait. Idõk�zben sz�mos kieg�sz�tõ term�kkel sz�les�tette ki palett�j�t: parf�mjei mellett saj�t tervez�sû �kszerekkel, �r�kkal, nõi t�sk�kkal, cipõkkel, kendõkkel �s nyakkendõkkel k�pr�ztatta el vevõit, akik sz�ves �r�mest �ldoztak arra, hogy minden – a ruh�t�l kezdve a gyûrûig – Biagiotti legyen rajtuk. F�rje, Gianni Cigna, teljes m�rt�kben t�mogatta feles�ge t�rekv�seit. K�z�s nagy szenved�ly�k a r�g�szet volt. Restaur�lt�k a R�ma kapuj�n�l fekvõ 16. sz�zadi Marco Simone kast�lyt, mely egyben otthonukk� �s munk�juk fellegv�r�v� v�lt. Dr. Cigna a Laura Biagiotti Group Spa eln�kek�nt sikeresen nyitott olyan �j piacok fel�, mint Oroszorsz�g �s K�na. 1988-ban Pekingben 30 k�nai modell 125 ruhak�ltem�nyt vonultatott fel, mellyel Biagiotti ler�tta tisztelet�t az �vsz�zados k�nai alapanyagok, az �rt�kes kasm�r �s a selyem elõtt. A nagy sikerre val� tekintettel �t �v m�lva ugyanitt mutatta be �jdons�lt kollekci�it, melyet a k�nai k�z�ns�g a Marco Polo-d�jjal jutalmazott meg. Az olasz textilipar k�vetek�nt megh�d�totta �zsi�t, mely t�rt karokkal fogadta a messzirõl j�tt „kir�lynõt”.

A moszkvai Kremlben a „Kelet �s Nyugat tal�lkoz�sa” �gisze alatt fut� nagyszab�s� divatshow-j�val Oroszorsz�gban is megvetette l�b�t. 1991-ben �p�ttett�k meg kast�lyuk mellett a Marco Simone Golf Clubot, mely egy 150 hekt�ros, magas szintû technikai felszerelts�ggel rendelkezõ l�tes�tm�ny lett. A club nagy b�szkes�g�re k�sõbb itt rendezt�k meg az „Italian Open”-t. Biagiotti nemcsak a sportot, hanem a kult�r�t is t�mogatja rendszeresen, �s akt�v szerepet v�llal annak megismertet�s�ben. Az 1996-ban piacra dobott Sottovoce illat�nak bev�tel�t felaj�nlotta a velencei La Fenice sz�nh�z rekonstrukci�j�nak t�mogat�s�ra. A Procter & Gamble-lel (õk gy�rtj�k Biagiotti parf�mjeit) k�z�sen helyre�ll�tott�k a R�ma sz�v�ben fekvõ, Michelangelo nev�hez fûzõdõ Scala Cordonata del Campidogliot. F�rj�vel egy�tt alap�tv�nyt hoztak l�tre a jelentõs kort�rs mûv�szek t�mogat�s�ra. Sz�mos hazai �s k�lf�ldi megbecs�l�sben volt r�sze. H�sz�ves kiemelkedõ mûv�szi teljes�tm�ny��rt New York v�rosa az �v Asszonya („Woman of the Year”) d�jat adom�nyozta Biagiottinak. Elnyerte a legrangosabb olasz k�z�ns�gd�jat is, a Cavaliere del Lavor�t (sz� szerint a „munka lovagja”), melyet az Olasz K�zt�rsas�g eln�k�tõl vett �t. F�rje hal�la ut�n l�nyuk, Lavinia Biagiotti Cigna, csatlakozott a csal�di v�llalkoz�shoz. Lavinia kor�bban apja nyomdokait k�vetve a R�mai Egyetemen orvosnak tanult �s politikai gazdas�gtant hallgatott, mik�zben �desanyja mellett is dolgozott. Az õs�k v�re felizzott ereiben; folytatva a nagyanyai �s anyai hagyom�nyokat, Kair�ban mutatkozott be elõsz�r kollekci�ival. Lavinia elsõ nemzetk�zi kil�p�se, Suzanne Mubarak first lady v�dn�ks�g�vel, sikerrel zajlott le. Ennek tal�n Laura anyuka �r�lt legjobban, hiszen mindenki elõtt vil�goss� v�lt: a kis „hercegnõ” m�lt� alkot�t�rsa lesz anyj�nak.

Lavinia Biagiotti Cigna 

Ezut�n Lavini�ra b�zta az �j Biagiotti-kollekci� marketingj�nek szervez�s�t. 2002-ben jubileumot �nnepeltek: pont harminc �vvel azelõtt �llt elõsz�r sz�npadra Biagiotti. Ez �v elej�n jelent meg Lavinia kisl�nyoknak sz�l� sorozata, majd m�rciusban �j Laura- �r�k ker�ltek forgalomba. Hat nagyszab�s� kollekci�t mutattak be id�n, melyekben az anyagok �ri�si v�laszt�k�t �s a kieg�sz�tõ kell�kek t�mkeleg�t vonultatt�k fel a napszem�vegtõl a k�zit�sk�ig a „Home Collection” r�szek�nt. Ma Laura Biagiotti l�ny�val egy�tt r�szes�l a k�z�ns�g elismer�s�ben. 

***

Minden parf�mje egyedi jelleggel b�r, de k�z�s jellemzõj�k, hogy �leterõt �s �let�r�m�t k�v�nnak sugallni �s ezen �rt�kek �r�k fontoss�g�t hivatottak k�zvet�teni. Biagiotti illatait kiv�tel n�lk�l az italian romance, azaz az olasz romantika hatja �t. Elsõ illata a Fiori Bianchi 1982-ben sz�letett, melyet 1988-ban a Roma k�vetett, majd 1992-ben a Venezia. 1994-ben ker�lt piacra a Roma Uomo, a Laura �s a Venezia Pastello. 1999-ben m�r l�ny�val k�z�sen mutatt�k be a Tempora Donn�t �s a Tempore Uom�t. 2001-ben pedig a Laura Biagiotti Emotionnel rukkoltak ki.

�rzelmek magasiskol�ja Az Emotion derûs, �let�r�m�t hirdetõ illata a leg�jabb Biagiotti-kre�ci�. Az �rz�sek b�lcsõje a sz�v – ez�rt az Emotion romantikus �vege sz�vet form�z. A csomagol�s sz�nei �pp�gy az �letigenl�s hordoz�i, mint maga az illat. A s�rga melegs�ge, a r�zsasz�n gondtalans�ga �s az arany simogat� f�nye l�gyan �leli k�rbe a dobozt, az impresszionista festm�nyek ecsetvon�sait �s a l�legzetel�ll�t� toscanai naplement�k felejthetetlen sz�neit id�zve. Az Emotion vir�gillatok, gy�m�lcs�s �s f�s arom�k egyed�l�ll� csokra. Fejjegy�ben a sz�npomp�s gy�m�lcskos�r naps�rga mang�t �s fekete ribiszk�t k�n�l. Mellett�k a gyapotvir�g �s a gy�ngyvir�g egy-egy sz�la ontja mag�b�l a tavaszra eml�keztetõ, l�gies illatot. Sz�vjegy�nek b�rsonyos l�gys�g�t az egzotikus vir�gok d�s arom�ja teremti meg. A feh�r n�lusi liliom, az �risz �s az ylang-ylang hamis�tatlan tengeri hangulattal ruh�zza fel az Emotiont. Az alapjegy f�s-balzsamos jellege szant�lf�val �s vetiverrel h�mzett, leheletv�kony p�zsmaaroma-f�tyollal teszi teljess� a vir�gok eleganci�j�t. Minden parf�mkre�tor �lma az, hogy egy egyedi, semmihez sem hasonl�that�, kaptaf�kat �s d�ja-vu �rz�seket n�lk�l�zõ illatot alkosson. Az Emotionben ez az �lom val�ra v�lt! (50 ml: 11 290 Ft)

Laura-aura Laura nevû parf�mje Biagiotti szem�lyes kre�ci�ja �s vallom�sa. „Lelk�nk ak�rcsak egy t�, felsz�ne alatt rengeteg �rz�s �s finoms�g rejlik. Illatom e t� esszenci�ja. Szerettem volna, ha visszaad egy olyan �let�rz�st, melyet akkor tapasztalunk, amikor p�ld�ul egy t�parton s�t�lgatunk este. Amikor a v�z nyugodt �s csendes. Amikor elengedj�k aggodalmainkat, �s a tiszta t�kr�zõd�s pillanat�ban meg�rt�nk dolgokat, sõt saj�t magunkat is, lelk�nk apr�bb rezd�l�seit.” A Laur�t olyan h�lgyeknek kre�lta Laura, akik sikereiket �s �lm�nyeiket elsõsorban nem a k�lsõ vil�gban k�v�nj�k meg�lni, hanem saj�t kis k�rnyezet�kben teremtik meg a nyugalmat �s biztons�got. Biagiotti tudja, hogy mit jelent a k�lsõ csillog�s �s pompa, hiszen bej�rta az eg�sz vil�got. Tal�n nem v�letlen, hogy m�gis a belsõ sz�ps�gre �s harm�ni�ra h�vja fel figyelm�nket ebben, a tapasztalatait t�m�r�tõ, illatk�ltem�ny�ben. T�lemancip�lt vil�gunkban, ahol rohan� �letm�dunknak „k�sz�nhetõen” alig van idõ arra, hogy �tgondoljuk dolgainkat, a Laura egy kis jelz�s, egy „meg�llj!”: leg�rt�kesebb �s legrejtettebb kincs�nk m�giscsak l�thatatlan r�sz�nk, a lelk�nk. A Laura egy krist�lytiszta, friss, gy�m�lcs�s-vir�gos illat. Elsõ benyom�sk�nt a g�r�gdinny�t �s az õszibarackot „�zlelhetj�k” meg. Az illat zamat�t a r�zsa, a viola, a fr�zia, a feh�r v�zililiom �s az �risz adj�k meg. Ezen k�nnyed �sszetevõk ellens�lyoz�sak�nt alapjegye m�ly, mely a s�t�tz�ld p�fr�ny, a szant�lfa, a van�lia �s a vetiver eszenci�inak k�sz�nhetõ.  (50 ml: 11 290 Ft)

R�ma nagys�ga–miniben A Roma �t�tõ sikernek bizonyult jellegzetes �veg�vel, az �kori R�m�ra eml�keztetõ, miniat�riz�lt m�rv�nyoszloppal. Biagiotti ezzel az illattal szeretett sz�lõf�ldje ir�nti tisztelet�t k�v�nta kifejezni. �vege a jellegzetes r�mai d�r oszlopot form�zza meg. Az �r�k v�ros k�l�n�s atmoszf�r�j�t id�zi fel, mely megtestes�ti a romantikus �let�rz�st.

Biagiottin�l a romantika nem egy m�l� rom�ncot jelent, hanem erõteljes �rz�seken alapul�, tart�s kapcsolatot. R�m�ban sz�letett, f�rj�vel is itt �lt. M�ly k�tõd�s fûzi ehhez a m�lt�n vil�gh�rû v�roshoz, ahol a m�ltban keletkezett �p�letmaradv�nyok keverednek a moderns�g�ket „fitogtat�” pl�z�kkal. Az illat ehhez idomulva egyszerre klasszikusan eleg�ns, m�gis vadul modern. Beleszippantva, egy kedves, r�gi Audrey Hepburn-film, a R�mai vak�ci� k�psorai jutnak esz�nkbe. Amikor az �lruh�s hercegnõ nevetve v�gigj�rja R�ma nevezetess�geit az �js�g�r�val, Gregory Peckkel. Fejjegy�ben a fekete ribizli, a bergamott, a menta �s a kardamon elegye tal�lhat� meg. A vir�gos sz�vjegy tartalmaz j�zmint, gy�ngyvir�got, r�zs�t �s szegfût. B�zisjegye a balsamo (az antik R�m�ban is haszn�lt�k m�r ezt az enyh�n orient�lis illatot), kombin�lva a van�li�val, a pacsulival, a t�lgymoh�val �s a mirh�val. (50 ml: 11 290 Ft). A Roma Uomo a kiv�teles �szt�n �s az �leterõ illata, eleganci�val �s f�rfias erõvel kombin�lva. Finoms�ga R�ma �vsz�zados hagyom�ny�b�l ered. �rdekes kompoz�ci�ja olyan, mintha egy mediterr�n t�jba l�pn�nk be. Az �lm�ny a citrom erõs illat�val kezdõdik, ezt k�veti a grapefruit keserny�s �s az �rett mandarin �ze. Sz�vjegy�t a bazsalikom �s a z�ld bab�r �sszhangja, valamint a musk�tli �s a t�lgymoha f�ldies karaktere teszi harmonikuss�. B�zisjegy�ben a nemes c�drus, a szant�lfa �s a van�lia keveredik az �mbr�val. Biagiotti ezt az illat�t „a f�rfi �r�k erej�nek” nevezte el. Min�l nagyobb szellemi �s �rzelmi hatalma van egy f�rfinak, ann�l vonz�bb a szem�lyis�ge. A j� k�lsõ csak m�sodlagos. Az igazi f�rfi jellemzõi: akaraterõ, kitart�s, fant�zia, emp�tia, kreativit�s, �leterõ �s lelkesed�s – vallja.  (40 ml: 8590 Ft)