A Givenchy-divath�z

A sikkes nõ eleg�ns �s szem�lyre szabott
divatszab�szat�t megteremtõ Hubert de Givenchy mindig adott
arra, hogy �j kollekci�it hozz� illõ illat k�s�rje.
Szerinte a nõ �lt�z�k�nek fontos r�sze a nõ �s a ruha
st�lus�hoz kapcsol�d� illatkompoz�ci�.

Hubert de Givenchy P�rizsban v�gezte el a k�pzõmûv�szeti fõiskol�t, a kor legh�resebb tervezõi k�z�l egy�tt dolgozott Jacques Fathtal, Elsa Schiaperellivel, majd megismerkedett Christobal Balenciag�val, aki p�ldak�pe, bar�tja s mentora lett. Elsõ bemutat�j�nak 1952-ben, P�rizsban tapsolhatott a k�z�ns�g, amely egyben szalonj�nak megnyit�ja is volt, a rue Alfred de Vigny 8. alatt. A divath�z bemutat�inak ma is sz�nh�zi erej�k van, �s ezt a hagyom�nyt Hubert de Givenchy alak�totta ki a divat vil�g�ban. Nemcsak a ruh�k nemes kelm�it v�logatta ki �s a szab�szatot tervezte meg vil�grasz�l� eleganci�val, de t�k�letesen megkompon�lta modelljei hajst�lus�t, a sz�npadi sminkek jellegzetes sz�neit, valamint a kollekci�hoz Givenchy-illatot rendelt. Haute couture-j�ben mindig �ssze- kapcsolta a trad�ci�t s a modernit�st. Eszm�nye az egyed�l�ll�, szem�lyre sz�l� �lt�zk�d�s, amely a h�lgyeket kimozd�tja a h�tk�znapok forgatag�b�l. Az egy�nis�get kiemelõ �lt�zk�d�s jegy�ben hozta l�tre divath�z�t. Szerinte az �lt�z�k �s a hozz� illõ parf�m kifejezi a szem�lyis�get, de egyben tiszteletad�s a k�lvil�g fel�. Kiv�teless�gre val� ig�nye illataiban is t�kr�zõdik, amelyek mindig megelõzt�k korukat. Elegancia, kiv�teles megjelen�s, ugyanakkor egyszerûs�g jellemezi a Givenchy divath�z ruhak�ltem�nyeit mind az anyagok kiv�laszt�s�ban, mind a kivitelez�sben. A tervez�stõl a szab�szatig, a divatbemutat�it�l kezdve az illatkre�ci�j�ig a mûv�szi ihletetts�g �s rendk�v�l kifinomult �zl�svil�g t�kr�zõdik alkot�saiban.
Hubert de Givenchy mûv�szi sz�nvonalra emelte a tervez�st �s a szab�szatot. A mai napig idegenkedik mindentõl, ami tucat, a trendek egys�k�s�g�t�l �s uniformiz�l� hat�s�t�l. Ez k�sztette arra, hogy a kilencvenes �vek k�zep�n kivonuljon a divatvil�gb�l: m�r nem tal�lt helyet benne az �ltala k�pviselt klasszikus �rt�keknek. Franciaorsz�gban, hatalmas birtok�n �l. „A divat nagyon megv�ltozott. Amikor �n elkezdtem, P�rizs a divatszab�szat f�nykor�t �lte. A vevõink rendk�v�l eleg�nsak voltak. Az ember nem l�tott az utc�n nõt kalap �s kesztyû n�lk�l. A vacsor�k �s az est�lyek pomp�t k�veteltek. Kiv�teles idõk voltak, de igazat adok azoknak, akik azt mondj�k, haladni kell a korral. Ma m�r nincs divat, nincs m�rvad� ir�ny. Egyre cs�ny�bb lesz minden. Nekem nincs kedvem folytatni. Lehetõs�gem volt megismerkedni nagyon sok �rdekes szem�lyis�ggel, most m�st szeretn�k csin�lni. Le akarom z�rni az �letemben azt a fejezetet, amely a divatr�l sz�lt.”
Hubert de Givenchy megteremtette a sikkes nõ eleg�ns �s kifinomult st�lus�t. 1996-t�l Alexander McQueen, a couture-h�z õt k�vetõ tervezõje a Givenchy-kollekci�kat modernebb, extravag�nsabb vizekre vitte. Julien McDonald 2001-ben kapcsol�dott be a munk�ba, õ a Givenchy hagyom�nyos �rt�kei mell�, amelyek az elegancia, az �rz�kis�g, az intenzit�s, �j eszm�nyt form�lt, a jelenkori mer�szs�get.

L�togat�s Budapesten
A vil�gh�rû divattervezõ 2002. okt�ber 12. �s november 24. k�z�tt Budapesten �nnepelte munk�ss�g�nak �tvenedik �vfordul�j�t. A Gerbeaud-h�z elsõ emelet�n l�that� ruhaki�ll�t�s 80 gy�ny�rû Givenchy-kre�ci�t mutatott be. A bemutat� igazi unikum�t az adta meg, hogy maga a tervezõ rendezte be a termet s modelljeit. Hubert de Givenchyt szem�lyes �s szomor� eml�kek fûzik Magyarorsz�ghoz. Fiatalkori j� bar�tja, Jean Pierre Pedrazzini 1956-ban a Paris Match fot�riporterek�nt tud�s�tott a forradalomr�l, amikor hal�los l�v�st kapott. Ittj�rtakor m�ltatta a magyar csipke �s a h�mz�s mûv�szi sz�nvonal�t, amely v�lem�nye szerint a XX. sz�zadi francia divatot is megihlette. „Budapest a m�sodik vil�gh�bor�ig h�res volt eleganci�j�r�l. Az ut�bbi �vtizedek mindezt elt�r�lt�k. Ez�rt egy olyan ki�ll�t�s, amely az �tvenes �vektõl a kilencvenes �vekig �tfog�an bemutatja a divat alakul�s�t, egy kicsit �zenetet is hordoz a nagyvil�g fel�, hogy Budapestet �jra sz�mon kell tartani az eur�pai nagyv�rosok k�z�tt!” – nyilatkozta a nagyszab�s� esem�ny elõk�sz�leteikor. A ki�ll�t�s m�sik fõszereplõje a filmvil�g egyik legragyog�bb csillaga, Audrey Hepburn volt, aki nemcsak a v�sznon hordta koszt�mjeit, de mag�nemberk�nt is hûs�gesen kitartott Hubert de Givenchy ruhak�ltem�nyei mellett. A tervezõ pedig mindenkin�l hûebben tolm�csolta kedvenc bar�tnõje st�lus�t: a ki�ll�t�s megtekintõi sz�m�ra egy�rtelmûen felismerhetõk voltak a sz�n�sznõ ruh�i a t�bbi, ugyancsak gy�ny�rû alkalmi ruha k�z�tt.

Givenchy-parf�m�k
Hubert de Givenchy elsõ illatkre�ci�j�t Audrey Hepburn ihlette, �s sok�ig kiz�r�lag õ viselte. A kompoz�ci� a tervezõ �s a sz�n�sznõ bar�ts�g�nak eml�k�t õrzi. A parf�m�t csak 1957-tõl tett�k el�rhetõv� a nagyk�z�ns�g sz�m�ra, �s m�ra legend�nak sz�m�t, hogy a gy�ny�rû sz�n�sznõ eleinte tiltakozott az ellen, hogy rajta k�v�l m�st is megillessen. �gy kapta nev�t a parf�m: L’Interdit, azaz Tilos. A p�deres, aldehid alap� kompoz�ci� vir�gos – r�zsa, j�zmin, �risz, ibolya – �sszhangot k�pez, cs�csa pedig a szegfûszeg �s a bors. A tavalyi, Gerbeaud- ban rendezett Givenchy-ki�ll�t�son a lenyûg�zõen sz�p ruhak�ltem�nyek, k�zt�k Audrey Hepburn esk�või ruh�ja, illetve a Sabrin�ban vagy az �lom luxuskivitelben hordott est�lyi ruh�ja mellett az eredeti L’Interdit is bemutat�sra ker�lt.
A L’Interditet a Le De Givenchy k�vette, amely m�g mindig vir�gos, eleg�ns �s k�l�nleges. A Givenchy a nõi parf�m�k igazi kezdete. Olyan, mint egy dr�gakõ, ami b�jos �s eleg�ns is egyben. A doboz �s az �veg az elõzõh�z hasonl�an tiszta, klasszikus vonal�, nagyon eleg�ns. Klasszikus vir�gillat, amelynek fejr�sz�t gy�ngyvir�g, sz�vr�sz�t r�zsa �s j�zmin, b�zis�t pedig szant�lfa alkotja. A Givenchy III m�r cs�b�t�sra k�sz eleganci�t rejt, de k�pviseli a divath�zra oly jellemzõ diszkr�ci�t is. Az illat cs�cs�t meghat�roz� mandarinnak �s bergamottnak k�sz�nhetõ a parf�m citrusillata. A illat sz�v�t gy�ngyvir�g, b�zis�t r�zsa, szant�lfa �s t�lgyfazuzm� alkotja. A doboz �s az �veg egyszerû, de itt m�r megjelenik a Givenchy-parf�m�kre jellemzõ k�l�nleges szeg�ly a dobozon. Az Eau de Givenchy hangs�lyosan (a nev�ben hordozza) hûs v�z, melynek citrusillat�t mandarin �s gr�pfr�t adja, �gy friss�tõ, pezsd�tõ napsugaras permet, amelynek ylang-ylang- �s lonccserje-kivonat van a sz�v�ben, b�zisa szant�lfa. Doboz�n megtal�lhat� a jellegzetes szeg�ly.
1981-ben a Parfums Givenchy a szelekt�v m�rk�kat forgalmaz� LVMH r�sze lett. M�g kor�bban minden �vtized hajnal�n sz�letett csup�n �j Givenchy-illat, a nyolcvanas �vektõl egyre-m�sra jelentek meg az �j parf�m�k, �s elterjedt az illathoz kapcsol�d� f�rdõvonal, a tusf�rdõt, illatkoncentr�tumot, �pol� �sszet�telû test�pol�t �s kr�met tartalmaz� sorozat kifejleszt�s�nek szok�sa is. Az Ysatis az �ntudatos, f�ggetlen h�lgyek misztikus �s lehengerlõ illata. A mandarin �s az ylang-ylang rejt�lyess�get, a j�zmin �s a r�zsa �rz�kis�get, a van�lia �s a p�zsma pedig cs�b�t�st sugall. A doboz klasszikus, szeg�lyezett, az �veg mûv�szi, kupakja gy�m�nt alak�. Az Amarige a nõiess�g �r�m�t, a szerelem sz�ps�g�t �s a h�zass�got �nnepli. A neve sz�j�t�k, amely a marriage, azaz h�zass�g sz�t rejti mag�ban. �mbr�s, fûszeres alap� vir�gos illat: a fejjegyben r�zs�val �s nerolival, sz�v�ben pedig gard�ni�val �s mim�z�val. �jabb v�ltozata az Amarige Extravagance, amely felpezsd�ti a k�pzeletet provok�l�, kiv�teles kompoz�ci�j�val, mik�zben az Amarige spontaneit�s�t �s boldogs�g�t kit�rõ �r�mm� form�lja. Vir�gos illat, sz�v�ben j�zminnal �s narancsvir�ggal, fejjegy�ben azonban a vibr�l�an izgalmas v�r�s borssal �s z�ld mandarinnal. A doboz sz�ne megegyezik az Amarige-�val, de �gy van �tk�tve, mint egy �tad�sra k�sz aj�nd�k. A fant�zia s az energia eredeti kokt�lja �rezhetõ ebben a vir�gos, f�s, vibr�l� illatban. A sorozat �j darabja az Amarige D’Amour, amely a beteljes�lt szerelmet hirdeti.
Hubert de Givenchy visszavonul�s�val, a 90-es �vek m�sodik fel�tõl elindult a divath�z �nmag�ra, mint a legfinomabb kelm�kbõl klasszikusan sz�p, m�gis modern haute couture-t teremtõ vil�gm�rk�ra val� visszautal�s�nak sora. Az Organza az �r�k nõiess�g, a minden nõben felfedezhetõ istennõ szimb�luma. A lepkesz�rny finoms�g� kelme, az organza, amelyrõl a nev�t kapta, az illat finoms�g�ra utal, a hûv�ss�g �s a melegs�g harm�ni�j�t testes�ti meg. A vir�gos, keleti fûszeres hat�st a szerecsendi�, a van�lia, az �risz �s a pe�nia egy�ttes hat�sa kelti. Az �veg val�di mûv�szi munka, amely aranyos pomp�ba �lt�ztetett nõi alakot jelen�t meg. A doboz is gazdag aranyf�nyû, rajta hieroglif�kkal. A Hot Couture feh�r doboza a k�nnyeds�get �s a tisztas�got, a dobozon sz�tsz�rt gombostûk �s a gyûszû form�j� kupak pedig a ruhak�sz�t�s mûvelet�t id�zik. A kifinomults�g klasszikusan �s k�l�n�sen eleg�nsan jelenik meg az illatban. Ultranõies illat, amelynek k�l�nleges gy�m�lcs�s pikant�ri�j�t a fejjegyben a m�lna adja, a sz�vjegyben pedig a magn�lia. A Hot Couture r�zsasz�n v�ltozata k�nnyedebb, l�giesebb: sz�vjegy�t a j�zmin �s a bergamott harm�ni�j�ra m�dos�tott�k. A My Couture a szem�lyes st�lus kialak�t�s�ra biztatja az eleg�ns Givenchydivat �jabb gener�ci�it.
A Givenchy mindek�zben nem feledkezett meg a term�szet �s az ember szoros kapcsolat�r�l sem, amelyben az illatok az elemi �szt�n�k kifejezõd�sei �s energia�raml�sok szimb�lumai. Az Eau Torride maga a j�gbe z�rt tûz, amint a doboz�n olvashat� megjel�l�s mondja (le feu sous le glace), �s ezt �gy is �rthetj�k: az �vegbe z�rt tûz (a francia glace sz� tov�bbi jelent�se: �veg, sõt ak�r t�k�r is lehet). A parf�m�s�veg kupakja pontosan ezt a k�pet jelen�ti meg. Ez a friss�tõ permet az elemek tal�lkoz�s�b�l fakad� energi�kat, a kontrasztok intenzit�s�t igyekszik kiakn�zni. Az illatot legink�bb a jeges citruskokt�lhoz lehet hasonl�tani: citrom, mandarin, bergamott, kieg�sz�tve a j�zmin �s a bambusz harm�ni�j�val. Az Into The Blue a v�gtelen k�ks�gbe, az �lmok univerzum�ba val� utaz�sra invit�l, amelyet neve �s megjelen�se egyar�nt erõs�t: pasztellk�k �veg �s pasztellk�k doboz, amely olyan, mintha napsugarak s�tn�nek �t a k�k nappali �gbolton. A Givenchy-illatok k�z�tt kezdettõl fogva megtal�lhat�k voltak a f�rfiparf�m�k, a L’Interdit mellett megjelent a Monsieur, amely Audrey Hepburn illata mellett Hubert de Givenchy parf�mj�t k�pviselte. A Givenchy Gentleman fah�j, t�rkony, vetiver �s ny�rfa f�rfias harm�ni�j�val a tekint�ly �s az elegancia kifejezõd�se, amely az udvarias, nõkkel szemben v�gtelen�l odaad� �riember eszm�nyk�p�t fogalmazza meg. A Greenergy mentalev�l, citrom, kardamon �s bazsalikom kompoz�ci�ja, frissess�get, term�szetess�get �s energikuss�got sugall. Az Organza f�rje. A k�r sugar�nak v�gtelen sz�m�rt�k�rõl kapta nev�t, s a f�rfias energi�k v�gtelens�g�t szimboliz�lja a mandarin, a fenyõtû, a rozmaring �s a benzoin illat�val. Az �veg olyan, mint egy piramis, amely erõt �s f�nyt jelk�pez. A Givenchy Pour Homme a Givenchy eleganci�j�hoz a vibr�l� �rz�kis�g n�ansz�t adja a tangerin gy�m�lcs�s �s a koriander k�l�nleges harm�ni�j�val. Az illat alapj�t alkot� c�drus biztos�tja az illat m�lys�g�t, gazdags�g�t �s f�rfiass�g�t.

Szerelmi h�zass�g:
Amarige D’Amour
Az Amarige vir�gos illat, amely a h�zass�g, a nõies vonzerõ �s az �let�r�m szimb�luma. 1991-es megjelen�se �ta a divath�z m�g modernebb �s mer�szebb vizekre evezett. 2003 �prilis�ban megjelent a Givenchy Amarige �j interpret�ci�ja, az Amarige D’Amour, amely az eredeti �rt�keket megtartva a boldogs�g, a tisztas�g, az �r�mteli nõiess�g �s az �ldott szerelem jelk�pe lett a szerelmesek �j gener�ci�ja sz�m�ra. Elõdj�n�l szikr�z�bb, vibr�l� �rz�sekkel tel�tettebb. A fejjegy f�nyes, kedves mosoly. A sz�vjegyben vadr�zsa, j�zmin, feh�r mim�zacsokor, az alapja pedig szant�l s �mbra. A feh�r mim�za kellemes, finom, l�gy, f�nyes illat, de nem olyan �des, mint az Amarige s�rga mim�z�ja. A vadr�zsa sem t�l �des, ink�bb k�nnyû, �tl�tsz�.
A klasszikus st�lus:
L’Interdit
A Givenchy �jraalkotta azt az illatot, amelyet Hubert de Givenchy Audrey Hepburn sz�m�ra k�sz�tett. A L’Interdit teh�t legend�s illat. A tervezõ a sz�n�sznõ ut�nozhatatlanul elbûv�lõ �s nõies st�lus�t igyekezett kifejezni, amely kecses, mag�val ragad�. A legcsod�latosabb vir�gokkal akart tisztelegni elõtte. Kiss� hars�nynak �s f�mesnek tûnhet a mai �zl�svil�g szerint, mert megtal�lhat� benne k�t abszol�t kir�lyi vir�g, a bolg�r r�zsa �s a kir�lyi j�zmin, csak�gy, mint az ylang-ylang, az ibolya �s a narancsvir�g. Az �prilisban megjelent �j v�ltozatn�l a k�sz�tõk igyekeztek megõrizni a kompoz�ci� alapvetõ term�szet�t, ez�rt az ar�nyokat enyh�n megv�ltoztatva kiemelt�k a vir�gos jegyeket, s kihangs�lyozt�k a parf�m legjobb tulajdons�gait. Az aldehides �sszetevõ enyh�n cs�kkent, hogy a f�mes �rz�s finomodjon, amelyet most mandarin- �s narancslev�l helyettes�t, �gy �l�nk, vid�m illat j�tt l�tre. A L’Interdit p�deres oldala r�gim�dinak tûnhet, �m ennek k�sz�nhetõ a kompoz�ci� l�gys�ga, �gy csak enyh�t�sre volt sz�ks�g: a tonkabab ar�ny�nak cs�kkent�s�vel. Az ylang-ylangot felv�ltotta az enyh�n õszibarackos feh�r r�zsa �s a narancsvir�g, hogy az �l�nk feh�r vir�gok m�g hangs�lyosabban �rv�nyes�ljenek. A L’Interdit klasszikus, biztos pont a m�rka �r�ks�g�ben. A kortalan nõ illata, akinek st�lusa �s nõiess�ge oly eleven, hogy ki�llja a divat�ramlatok pr�b�it. �vege k�veti az eredeti vonalat, amely oly jellemzõ a m�rk�ra: egyszerû, sz�gletes forma c�mk�vel a k�zep�n, a sz�ne piros.

Modern egzotikum:
Into The Blue
Az Into The Blue az egzotikus tr�pusi f�s jegyeket �s a friss z�ld jegyeket hozza �sszhangba a modern vir�gos illatokkal, �gy alkotva meg egy olyan illatot, amelyben a neh�zkes arom�kat felv�ltja a tisztas�g �s a frissess�g. Az illat cs�cs�ban a tiszta, hûs z�ld illatok, a t�li bergamott frissess�ge �s a kellemesen savanyk�s z�ld n�v�nyek alkotnak harm�ni�t a csal�nlev�llel. A sz�vjegyben felmagasztal�dik a feh�r orchidea, a bors�kavir�g �s a cikl�men, amely olyan krist�lytiszta, mint a k�k �g. Az egzotikus f�k �rz�ki, hosszan tart� b�zist alkotnak: szant�lfa �s massoia. A csomagol�s olyan k�k, mint az �g �s mint a tenger, olyan friss, mint az �ce�ni szellõ, olyan tiszta, mint a krist�lytiszta v�z. Intenz�v tisztas�ga, ragyog� k�ks�ge a tenger h�v� szav�t k�zvet�ti. Nõi illat, de azok a f�rfiak is maguk�nak �rezhetik, akik v�gyat �reznek a v�gtelen k�k �g fel� val� rep�l�s ir�nt.

A szem�lyis�g illata:
My Couture
Az id�n febru�rban megjelent My Couture a divath�z �lt�zk�d�sbeli eszm�nyeire, illetve a divatszab�szatban kiv�vott hagyom�nyteremtõ szerep�re utal� „couture-illatok” sor�t viszi tov�bb. Hiszen a nõ �gy �lti mag�ra a parf�m�t, ak�r valami eleg�ns ruh�t. A My Couture ama nõ sz�m�ra k�sz�lt, aki egyszerre sikkes �s eleg�ns, ugyanakkor modern �s akt�v. Megbecs�li a pillanatot, amikor a saj�t sz�ps�g�rõl �s k�nyeztet�s�rõl van sz�. A ruh�k �s az illatok k�z�l is az egy�nis�g�nek megfelelõt v�lasztja. A My Couture �de, vir�gos illata kiz�r�lag feh�r vir�gokb�l �p�l fel, egy nagyon intim megk�zel�t�se a nõiess�gnek. Frissess�g�t az illat cs�cs�t alkot� feh�r fr�zia adja, amelyet enyh�n �that a fûszeres sziromlev�l. Az illat sz�v�ben megjelenik a vir�gok kir�lynõj�nek, a feh�r r�zs�nak, valamint a j�zminnak �s a gy�ngyvir�gnak az illata, ezt k�veti a bazsar�zsa, a maga fûszeres, r�zsaszerû felhangj�val. A vir�gokat k�r�llengi a p�zsma �s a mandula arom�ja, maga ut�n hagyva valami selymes, kr�mes benyom�st.