Egy legend�s olasz karrierje
Tal�lkoz�s a v�r�ssel

Valentino a divatt�rt�nelem egyik legkiemelkedõbb �s legmeghat�roz�bb tervezõje. Az 1962-es Pitti-palot�ban megrendezett elsõ eml�kezetes divatbemutat�j�t�l kezdve az amerikai divattervezõk tan�cs�t�l 2000-ben �tvett �letmûd�jig Valentino kreativit�sa �s hihetetlen gyorsas�ggal fel�velt karrierje szinte legend�v� �s az olasz divat meghat�roz�j�v� v�lt.

Neve egyet jelent a k�pzelet �s az elegancia, a modern �s az idõtlen sz�ps�g megtestes�l�s�vel. Az elm�lt 40 �vben h�lgyek milli�it nyûg�zte le romantik�ja, mely a maga moderns�g�vel m�gsem v�lt k�vethetetlen�l archaikuss�, hiszen alkot�sai egyszerre hordozz�k magukon a klasszikus �s az ultramodern jegyeket, szem elõtt tartva a folyamatos meg�jul�st. Valentino kollekci�i att�l v�ltak vil�gh�rûv�, hogy mindegyik kiv�tel n�lk�l a minõs�grõl �s a precizit�sr�l �rulkodik, k�l�n�s tekintettel a szab�s m�dj�ra, az anyagv�laszt�sra, a r�szletek kidolgoz�s�ra, valamint a kieg�sz�tõk alkalmaz�s�ra. A hagyom�nyos olasz szak�rtelem hatja �t munk�it, melyek szinte egy k�l�n vil�got alkotnak. E k�l�nleges vil�gnak f�lreismerhetetlen r�sz�t k�pezik a v�r�s sz�n �s a „V” logo, melyek v�djegyei �s szimb�lumai a Valentino-st�lusnak. Sz�m�ra a v�r�s az alkot�i szabads�got jelenti, valamint a nõiess�g fontos kifejezõj�nek tartja. A pipacs �s a ny�r hangulat�t �letre keltõ kedvenc sz�ne t�bbnyire megjelenik alkot�sain. 

Valentino t�rt�nete nem egyszerûen egy tehets�ges f�rfi �let�tja, akinek �lma-v�gya volt, hogy eleganci�t �s kreativit�st teremtsen – jelenleg is ezek k�pezik a Valentino-birodalom kereteit, s egyben e k�t fontos t�nyezõre �p�l a divath�z strat�gi�ja is – hanem ez egy „Made in Italy”- mese, melynek fõszereplõje egy �szak-Olaszorsz�gban sz�letett, Valentino Garavani nevû fi�cska, aki Voghera v�rosk�j�ban m�g nem sejtette gyerekkor�ban, hogy egy napon �nnepelt csillagk�nt t�r majd vissza sz�lõf�ldj�re, hogy magas rang� d�jakat vegyen �t a k�zt�rsas�gi eln�ktõl. Ki is h�t õ?
M�r eg�szen fiatalon kider�lt r�la, hogy �g�retes mûv�szi v�n�ja van, �s hogy legink�bb a divat ir�nt �rdeklõdik. 1950-ben P�rizsba utazott, ami vitathatatlanul a divat �s a kult�ra fõv�rosa volt, ahol a Chambre of Culture Syndicale de Haute Couture-re t�k�letes�tette rajztud�s�t �s technik�j�t. Olyan h�ress�gek mellett csiszol�dott �zl�se �s tehets�ge, mint Jean Dessès �s Guy Laroche. 1959-ben R�m�ban nyitotta meg elsõ �n�ll� mûhely�t: akkoriban m�r jav�ban tombolt a „Dolce Vita”-korszak, mikor is a hollywoodi szt�rok szinte el�z�nl�tt�k a v�rost. Aki „sz�m�tott” valamit a filmes szakm�ban, az R�m�ban forgatott. Gyakorlatilag Hollywood fedezte fel Valentin�t. Suttog� propagand�val j�rt a h�r filmes k�r�kben, hogy �l R�m�ban egy akkor m�g n�vtelen tervezõ, aki szem�lyre szabottan, „kaptaf�tlan m�don”, rendk�v�l finom anyagokb�l k�sz�t ruh�kat. Egym�snak aj�nlott�k Valentin�t, aki mikor „�szbe kapott”, m�r felkapott divattervezõv� v�lt. A firenzei Pitti-palot�ban megrendezett elsõ divatbemutat�ja ut�n olyan dics�retet kapott mind a m�di�t�l, mind a nagyk�z�ns�gtõl, hogy nyilv�nval�v� v�lt m�g a legnagyobb k�tkedõk elõtt is: val�di õstehets�g elindul�s�nak lehetnek tan�i. 1967-ben Dallasban megkapta a hõn �h�tott Neiman-Marcus d�jat, a divat Oscarj�t. Sz�vesen v�s�rolt tõle Jacqueline Kennedy, Greta Garbo, Audrey Hepburn, Liz Taylor, Farah Diba, Maria Angelli �s Margaret hercegnõ, de ma m�r kliensei k�z� tartozik Sharon Stone, Gwyneth Paltrow, Ashley Judd, Isabella Rosselini �s m�sok is. A hatvanas �vek k�zep�re Valentin�t m�r az olasz szab�szat vitathatatlan mesterek�nt ismerte meg a vil�g. Az egykori First Ladynek, Jacqueline Kennedynek tervezett szalonkab�tja kollekci�inak �lland� szereplõj�v� v�lt, �s az�ta is elõszeretettel viselik a h�lgyek. Monogramj�t, a „V” jelet r�tetette az �sszes ruhadarabj�ra, kieg�sz�tõire, sõt �vei csatj�ra is r�v�sette. A hetvenes-nyolcvanas �vekben Valentino volt az elsõ Haute Couture-tervezõ, aki prêt-a-porter kollekci�kat k�sz�tett nõknek �s f�rfiaknak egyar�nt. Rekl�mstrat�gi�ja is �tt�rõnek sz�m�tott, hiszen õ volt az elsõ, aki h�res fot�sokat k�rt fel kamp�nyai meg�lmod�s�hoz. A New York-i Metropolitan m�zeum az õ divatbemutat�j�val nyitotta meg kapuit 1982-ben a szakma elõtt; 1984-ben vele k�sz�ttett�k el az olasz csapat hivatalos egyenruh�j�t a Los Angeles-i olimpi�ra. 1991-ben �nnepelte munk�ss�g�nak harmincadik �vfordul�j�t, mely alkalomb�l megjelent �letrajzi k�nyve h�romsz�z legjelentõsebb alkot�s�val, valamint Frederic Mitterand francia rendezõ filmet forgatott �let�rõl, illetve ki�ll�t�st nyitottak a r�mai Capitoleumban mûveibõl. ’92-ben az õ munk�ival k�pviseltette mag�t Olaszorsz�g New Yorkban, ahol Amerika felfedez�s�nek 500. �vfordul�j�t �nnepelte a vil�g. Signore Valentino sz�lõhaz�j�ban megkapta Olaszorsz�g k�t legmagasabb elismer�s�t; 1985-ben elnyerte az Olasz K�zt�rsas�g d�j�t, ‘96-ban pedig a „Cavaliere del Lavoro”-t, a munka lovagrendj�t. A vil�gon minden�tt k�pviselteti mag�t harminchat �zlet�vel Moszkv�t�l Szingap�rig, Las Vegast�l Kuvaitig, melyekben az olasz st�lus �s kreativit�s hamis�tatlan esszenci�j�t k�v�nja tov�bb �r�k�teni.

Mint a legt�bb tervezõ, õ is megalkotta saj�t st�lus� illatait, melyek hûen t�kr�zik Valentino haute couture-kollekci�inak eleg�ns �s f�nyûzõ hangulat�t. Az 1997-ben bevezetett Very Valentino Femme azonnal �ri�si sikert aratott, hiszen m�r �vek �ta v�rt�k a ruh�it viselõ h�ress�gek �s n�vtelenek, hogy �lt�z�k�k koron�jak�nt bef�jhass�k magukat az õ illataival. A Very Valentino Femme ezt az ûrt hivatott bet�lteni, �s a h�lgyek �r�mmel �ldoztak is p�nzt�rc�jukb�l erre a val�ban pazar parf�mre. A bergamot, a mandarin, a magn�lia, a gy�ngyvir�g, a j�zmin, a m�jusi r�zsa, a szant�lfa, az �mbra �s a van�lia elegy�bõl sz�letett kompoz�ci� imm�ron nyolcadik �ve t�retlen �s szûnni nem akar� sikerrel a parf�m�k �lvonal�ba tartozik. (50 ml: 14 990 Ft) A Very Valentino Homme-al a f�rfiakat sz�l�totta meg a parf�mkomponista. A rendk�v�l f�rfias, m�lyen jellegzetes illat fejjegy�ben a zs�lya, a szerecsendi� �s az �nizs emelkedik ki a r�gi idõket visszahoz� virginiai pipadoh�ny arom�ja mellett. A koriander, a kakukkfû, a szant�lfa �s az �mbra egy�ttes jelenl�te m�g csak fokozza azt a sz�r�ss�got �s karakteress�get, mely oly kellemes benyom�ssal �s atmoszf�r�val ruh�zza fel azt, aki Valentin�nak ezt az illat�t v�lasztja. Garant�ltan j� v�laszt�s! (50 ml: 11 390 Ft) A Valentino Gold 2002-ben ker�lt a parf�m�ri�k polcaira. Ez azt�n a foly�kony luxus klasszikus �vegcs�be z�rva! A keleties fûszerez�sû illatban a szant�lfa, a fah�j, a kardamon, a Key West-i lime, a mandarin, az �fonya, a gy�mb�r �s a v�zililiom egyed�l�ll� kever�ke teszi oly titokzatoss� �s izgalmass� a kompoz�ci�t. (50 ml: 16 290 Ft). Leg�jabb illatk�ltem�nye a Valentino V, melyrõl �gy vall: „Ebben az illatban arra t�rekedtem, hogy a V t�kr�zze �s �nnepelje a mai kor h�lgy�t, erej�t, nõiess�g�t �s bonyolults�g�t.” Doboza a feh�r �s a h�res Valentino-v�r�s sz�neiben pomp�zik. „A v�r�s a legk�l�nlegesebb sz�n, mellyel valaha tal�lkoztam. �let, hal�l, szenved�ly �s szerelem jut r�la eszembe. Sz�momra a szomor�s�g ellenszere is.” Valentino karakter�t is ez a forrong� sz�n fejezi ki legink�bb. Sz�vesen id�zi fel a v�r�ssel val� elsõ tal�lkoz�s�t: „17 �ves voltam, mikor a barcelonai opera p�holy�ban megpillantottam egy csod�latos, õsz haj� h�lgyet, aki tetõtõl-talpig egy v�r�s b�rsonyruh�ban �lt. A k�l�nb�zõ sz�neket viselõ nõk k�z�tt kitûnt egy�nis�g�vel, szinte ragyogott. Sohasem felejtem el õt, annyira nemesi �s k�l�nleges volt, ahogy �lt�z�k�t viselte.” A V eg�sz csomagol�s�t �s rekl�mkamp�ny�t jellemzi ez a sz�n, mely m�lyen hatott r�, s gyakorlatilag eg�sz p�lyafut�s�t v�gigk�s�rte. Maga az illatkompoz�ci� is teljes m�rt�kben kifejezi a szakmai cs�cs�n levõ szerzõ ars poetic�j�t. Roja Dove kre�tor gy�rt „h�s-v�r val�s�got” Valentino elk�pzel�s�bõl: „A legalapvetõbb ism�rv, amivel ez az illat rendelkezik, az a tart�s jelenl�t, mely mem�ri�nkban hosszan megmarad. Mindezt az �mbra �s a legfinomabb mysore-i szant�lfa alkotta alapjegynek k�sz�nheti. Az �mbra �s a csipetnyi van�lia itt egy l�gy, kifinomult �s eleg�ns p�rost alkot. A napraforg� meleg, �des, p�deres jellege az illat legdomin�nsabb eleme.” A narancsvir�g, a r�zsa, a feketeribizli, a mandarin, a r�zsasz�n grapefruit, a z�ld f�ge �s a fr�zia harm�nikus tal�lkoz�sa nyom�n egy kifinomult, m�gis extravaganci�val fûszerezett illatk�ltem�nyt �zlelhet�nk meg. (50 ml: 14 690 Ft)