Carolina Herrera, New York
Sikk �s siker

Napjaink egyik legsikeresebb divattervezõje a venezuelai sz�rmaz�s� Carolina Herrera New Yorkban �l �s dolgozik. Azon nõk k�z� tartozik, aki k�pes olyan munkatemp�ra �s kitart�sra, mint egy manhattani igazgat�, m�gis kifinomults�g�val �s t�k�letes modor�val egy l�gy �zletasszony benyom�s�t kelti. N�gy l�ny anyjak�nt �s h�rom unoka nagymam�jak�nt gyõzedelmeskedett az amerikai divat z�rt k�r�ben.

Legkisebb l�nya, Adriana �desanyja nyomdokaiba l�pett, akivel egy�tt tervezik meg az �jabb �s �jabb Herrera-kollekci�kat �s parf�m�ket. 1980-ban hat munkat�rssal kezdett dolgozni. M�ra nyolcvan fõbõl �ll� csapat�val manhattani st�di�j�ban szolg�lja ki a New Yorkba l�togat� gazdag bar�tait, noha egyetlen nagy n�vvel sem b�szk�lkedik interj�iban. „ A ruh�imnak magukt�l kell eladniuk magukat �s nem az�rt, mert h�res emberek viselik õket” – vallja. �s a h�ress�gek hatalmas felhajt�sok k�zepette bizony elõszeretettel p�zolnak a fot�sok keresztt�z�ben Carolina Herrera ruhak�ltem�nyekben! A hollywoodi szt�rokt�l kezdve a politikusfeles�gekig, szinte versengenek az�rt, hogy az õ kre�ci�it viselhess�k egy-egy eleg�ns partin. M�r elsõ kollekci�j�val kiv�vta az amerikai divatszakma csod�lat�t. A nagy �tt�r�st a J. F. Kennedy idõsebbik l�ny�nak, Caroline Kennedynek alkotott esk�või ruha megtervez�se �s bemutat�sa jelentette. 1991-ben az Amerikai Divattervezõk Sz�vets�g�nek k�l�nd�j�val jutalmazt�k meg. Eur�p�ban a kilencvenes �vek m�sodik fel�ben figyeltek fel munk�ira, amikor is Paco Rabbane-nal k�z�sen tartottak egy bemutat�t. A szakma v�lem�nye szerint darabjai a francia Yves Saint Laurent st�lus�t id�zik. 1971 �s 1980 k�z�tt a vil�g legjobban �lt�z�tt nõinek list�j�n szerepelt. A Women’s Daily magazin a „Ruhaujjak Kir�lynõj�nek” nevezte el, ami�rt olyan speci�lis m�don tervezi �s alkalmazza azokat az est�lyi ruh�in�l. 

Carolina Herrera Venezuel�ban nõtt fel, de – elmond�sa szerint – �gy �rzi mag�t, mint egy �r�kbefogadott New York-i. Maximalista, erõs �nkontrollal �s fegyelemmel rendelkezik. Val�sz�nûleg a gyermekkori nevel�s eredm�nyei ezek a fontos jellemvon�sok, hiszen �desapja Caracas korm�nyz�ja �s k�l�gyminisztere volt, aki fontosnak tartotta azt, hogy l�nya a megfelelõ erk�lcsis�get �s �rt�keket sz�vja mag�ba. Carolina szeret visszaeml�kezni azokra az idõkre, amikor nagymam�ja elvitte a h�res spanyol divattervezõ, Crist�bal Balenciaga bemutat�j�ra, amely d�ntõ hat�st gyakorolt az ifj� h�lgyre. Tal�n azon a bemutat�n kaphatott egy ihletet, hiszen az 1980-ban megtartott saj�t divatbemutat�ja ut�n �gy nyilatkozott: „Ez az elsõ kil�p�sem h�dolat volt Balenciaga fel� �s egyben egy k�s�rlet is, hogy vajon mûk�dik-e m�g a Balenciaga �ltal megteremtett st�lus.” A siker pedig l�tv�nyos volt! ‘81-ben a Metropolitan klubban saj�t divatshow keret�ben nyilv�nval�v� v�lt, hogy kollekci�i egy saj�tos f�mjelet viselnek magukon. St�lus�nak egyik fontos alapja a klasszicizmus, mely idegen a trendektõl �s a m�l� divatir�nyzatokt�l. „Nincs rosszabb ann�l, mint mikor valaki a divat �ldozat�v� v�lik; az embernek a fizikuma �s szem�lyis�ge szerint kell �lt�zk�dnie. Ki nem �llhatom a tetov�l�sokat, a slamposs�got, a kopott farmert �s a retro megjelen�st.”

Carolina Herrera sz�m�ra az illatok �s a vir�gok mindig nagyon fontosak voltak. Legkedvesebb gyermekkori eml�ke a j�zmin illata, mely sz�m�ra a csal�di haciend�t id�zi. Ezzel a vir�ggal �s eml�kekkel k�sz�tette el Carolina saj�t parf�mj�t, melyet elõsz�r csak szem�lyes haszn�latra sz�nt, m�gis m�ra a vil�gon minden�tt forgalmazz�k. A Herrera For Men egy f�s, fûszeres, �mbr�s jellegû, eleg�ns f�rfiaknak k�sz�lt kompoz�ci�. Ha New York vibr�l�, fiatalos, trendi atmoszf�r�j�t �vegbe lehetne z�rni, akkor a 212 On Ice, vid�m ny�ri �zekkel, sz�nekkel �s sug�rz� jegyekkel megalkotott nõi, �s ennek f�rfi megfelelõje, a 212 Men On Ice z�ldes, aqu�s illat�t �rdemes kez�nkbe venn�nk, hiszen mindkettõ hûen visszaadja azt az ut�nozhatatlan hangulatot, melyet egyed�l a felhõkarcol�k nagyv�ros�nak utc�in �rezhet�nk. A 2002 szeptember�ben megjelent CHIC Carolina Herrera egyfajta tisztelg�s a nõk �s a mûv�szetek elõtt. A „sikk” sz� a 19. sz�zad v�ge fel� a divat �s a mûv�szetek vil�g�ban az „alkot� k�pzeletet” jelentette. „ A CHIC (Sikk) n�v rendk�v�l fontos sz�momra, mely a megfelelõ jelzõ �s a megfelelõ sz�, mely r�illik erre az illatomra. �gy �rzem, hogy siker�lt az elegancia megfoghatatlans�g�t illattal kifejezni.” A CHIC sz� t�bb szempontb�l is jelent�ssel �s jelentõs�ggel b�r Carolina Herrera sz�m�ra: a sz� elsõ k�t betûje – C �s H – �ppen megegyezik nev�nek kezdõbetûivel. Mint koncepci� t�k�letesen illik a m�rkanevet f�mjelzõ minõs�gek sor�ba: elegancia, ragyog�s, sikk. Mint attitûd pedig kifejezi az alkot� vil�g�t, ahogyan l�tja õt a sajt�, a k�z�ns�g �s a divat vil�ga. Az illat elsõdleges karakter�t friss vir�gszirmok hat�rozz�k meg: a bolg�r r�zsa, a tagette �s a v�r�s fr�zia. Sz�vjegy�ben a mandarinvir�g, a narancsvir�g �s a v�r�s bors tal�lhat� meg. Alap illatjegy�t a p�zsma adja, valamint a szant�lfa, az indiai vir�ghagyma, az �mbra �s a bourbon van�lia. (50 ml: 15 390Ft)
A CHIC FOR MEN a divath�z leg�jabb kre�ci�ja, melyet kifinomult, magabiztos, kreat�v �s kiss� boh�m f�rfiaknak terveztek. Az illat modern, idõtlen eleganci�t sugall, viselõj�nek igazi „sikk”-et k�lcs�n�z. A kompoz�ci�ban az ellent�tek kelnek �letre: a tervezõk a friss illatjegyeket fûszeres, f�s �s m�ly �mbr�s illatokkal �tv�zt�k. Fõbb �sszetevõi a szic�liai bergamott, a citrom, az olasz mandarin, a g�r�gdinnye, a fah�j, a feketebors, a c�drus, a szant�lfa, az �mbra �s a p�zsma. (60 ml: 11 790 Ft)
2004 janu�rj�ban ker�lt bevezet�sre a Carolina, mely a klasszikus Herrera-f�le illatvonalhoz k�pest �j illatjegyekkel �s �rzetekkel gazdagodott. �rt�keit a m�ltb�l mer�ti, melyek az eleganci�t, a kifinomults�got �s a nõiess�get hangs�lyozz�k; ugyanakkor a kompoz�ci� kapott egy modern, 21. sz�zadi von�st is az�ltal, hogy sz�vjegy�ben erõteljesen domin�l a r�zsaszirmok, a bors �s az erdei gy�m�lcs�k jellegzetes fûszeress�ge. Fejjegy�ben a keserûnarancs, az erdei szam�calev�l �s a kardamon, alapjegy�ben pedig a kasm�rfa, a van�lia, az �mbra �s a p�zsma illatozik. (50 ml: 12 190 Ft)

Az elegancia bel�lrõl j�n Carolina Herrera l�ny�val, Adrian�val – Seg�tett �nnek a tervez�sben a spanyol neveltet�se �s gy�kerei? – Term�szetesen! Nagyon szigor� neveltet�sben r�szes�ltem, ami seg�tett nekem abban, hogy rendszeres idõbeoszt�sban �ljek. Ez�ltal mindig volt idõm b�rmit csin�lni, amit akartam. A gy�kereimet illetõen: �gy gondolom, hogy Spanyolorsz�g nemcsak mint kreat�v orsz�g h�res, de a divatban is dicsõs�ges m�lttal rendelkezik. T�bbek k�z�tt Balenciaga volt nagy hat�ssal az �letemre, aki abszol�t egyed�l�ll� �s zseni�lis m�don ragadta meg a divatot. – Igaz, hogy irod�ja ajtaj�t �t �rakor mindig bez�rja? – Abszol�t igaz. Kem�nyen dolgozunk, de �sszerû �temtervet tartunk. Nagyon �r�ln�k, ha a bemutat�k idej�n a nagyk�z�ns�g is belel�thatna abba, hogy mi folyik a sz�nfalak m�g�tt, siets�g �s kiab�l�s n�lk�l. A nyugodt munkatemp� n�lunk alap, mivel �n csak ilyen l�gk�rben tudok dolgozni. – Mi vonzotta a divathoz? – Mindig is �rdekelt a divat, b�r amikor fiatal voltam, nem gondoltam arra, hogy divattervezõ legyek. Ez egy k�sõn kezdõdõ hajlam volt. Mivel mindig saj�t magam terveztem a b�li ruh�imat, beleugrottam abba a kalandba, hogy divattervezõ legyek. Ez tizenn�gy �vvel ezelõtt t�rt�nt, �s New Yorkot v�lasztottam a bemutatkoz�shoz. Tudtam, hogy neh�z ar�na lesz, de m�gis �reztem, nagyon fontos, hogy itt kezdjek. – Volt olyan pillanat, amikor arra gondolt, hogy vil�gh�rû lesz? – Amikor belekezdtem az eg�szbe, annyi dolgom volt, hogy szinte nem is volt idõm azon gondolkozni, hogy val�j�ban mi a c�lom. A sz�momra is meglepõ sikerek ut�n azt k�rdeztem magamt�l, hogyan csin�ltam ezt az eg�szet? Szerencs�re mindig nagyszerû csapat volt k�r�l�ttem, melyben f�rjem, Reinaldo a kulcsember. N�lk�le soha nem �rkeztem volna el oda, ahol most vagyok. – Mindig egyszerû �s klasszikus ruh�kr�l besz�l. Ez az �zenete? – A ruh�im eleg�ns, kifinomult, nyugodt nõknek val�k. Nem szeretem a t�lz�st a divatban – s�lyos bûnnek tartom –, de a minimalizmusban sem hiszek, mely sz�momra t�l k�nnyû munka. A divatban n�ha az egyszerû dolgokat a legnehezebb megcsin�lni, mert megfelelõ szintû szak�rtelem �s k�l�nleges anyagok sz�ks�gesek hozz�juk. – �n szerint a divat mûv�szet? – Fontos r�sze a mûv�szetnek, mert egy civiliz�ci�t jel�l; ugyanakkor a divat egy misztikum is, olyan m�l�, hogy senki se �rti meg. – Hogyan defini�ln� az eleganci�t? – Ez egy nagyon komplex meghat�roz�s… valaki nem eleg�ns csup�n az�ltal, amit visel, hanem az�ltal is, ahogyan viseli, ahogyan gondolkozik, mozog, az �letst�lusa �ltal. Az eleganci�nak semmi k�ze a gazdags�ghoz, vagy a ruh�k �r�hoz. Ez valami k�zzelfoghatatlan, ami bel�lrõl j�n. – Mi volt �let�nek legizgalmasabb idõszaka? – K�ts�gk�v�l az, amikor megsz�letett az elsõ l�nyom. M�g csak tizennyolc �ves voltam. Hihetetlen �s csod�latos �rz�s volt, melyben �letem sor�n n�gyszer is r�szes�lhettem! – Mit csin�l szabadidej�ben? – Szeretem a mozit, rajongok az oper��rt, sokat olvasok, �s nagyon szeretek a f�rjemmel s�t�lgatni. (Interj� Carolina Herrer�val)