Kalapos kir�lynõ A Lanvin-h�z t�rt�nete Franciaorsz�g legr�gibb �s legpatin�sabb divath�za a Lanvin, mely a tizennyolcadik sz�zad v�g�tõl eg�szen napjainkig t�retlen sikerrel t�lt be domin�ns szerepet a divat vil�g�ban. L�trehoz�ja egy Jeanne Lanvin nevû h�lgy, aki m�r nagyon fiatalon megismerkedett a varr�s �s a kalapszab�szat rejtelmeivel. Tizennyolc �ves kor�ban m�g csak egyetlen vevõje volt, de mer�sz elhat�roz�ssal, n�mi tõk�vel, valamint nagy �lmokkal – mert hisz azok n�lk�l term�szetesen nem is lehet! – kalaposmûhelyt nyitott. Munk�inak minõs�ge �nmag��rt besz�lt: az egyetlenegy vevõt k�vette a m�sodik, a m�sodikat a harmadik, a harmadikat a negyedik… �s �gy tov�bb; szorgalmas munk�ja nyom�n n�gy �v m�lva m�r �j bolttal �s sz�les k�rben kiterjedt, j�m�d� �gyf�lk�rrel rendelkezett. Emilio Pietr�val k�t�tt h�zass�g�b�l sz�letett meg Marie Blanche, aki azt a gondtalan fiatals�got testes�tette meg, amit �desanyja sohasem �lvezhetett gyermekkor�ban, mivel t�zen voltak testv�rek, �s anyagilag sem �ppen a felsõ t�zezerhez tartoztak. Marie Blanche-ot nagyon szerette, sõt legnagyobb alkot�sait is kisl�nya ihlette. Azokban az idõkben a gyermekek �ltal�ban a felnõtt �lt�z�k kicsiny�tett m�s�t hordt�k. Vagyis a sz�lõk mini felnõttk�nt �lt�ztett�k a kis urakat �s a kis h�lgyeket. Jeanne Lanvin azonban k�nynyû, lezser szab�s�, h�mzett kis ruh�kat k�sz�tett elõsz�r saj�t l�ny�nak, melyek nagy tetsz�st arattak kliensei k�r�ben. Sokan hasonl�an szerett�k volna �lt�ztetni gyermekeiket, ez�rt 1908-ban Jeanne k�l�n r�szleget nyitott, ahol kifejezetten csak gyermekruh�kat �rus�tottak. Egy �v sem telt el, �s szinte mindenki az õ�ltala kre�lt „anya-l�nya” �lt�z�keket hordta. A harmincas �vekben lengõ szalagokkal �s art deco d�sz�t�ssel ell�tott esti viseleteket, valamint kokt�lruh�kat tervezett. Kre�ci�iban a nõiess�get �s a fiataloss�got hangs�lyozta ki, b�r õ maga rendszeresen feket�ben j�rt, melyet n�ha egy-egy feh�rrel tark�tott. Tekint�lyes �s purit�n megjelen�se ellen�re ruh�i po�zist �s fant�zi�t sugalltak. Az elsõ vil�gh�bor� elõtt aranyozott h�mz�sû, magas derek�, empire st�lus� ruh�kat �s fel�kszerezett fejd�szeket tervezett. 1918-ra m�r nyolcsz�z embert foglalkoztatott; k�l�n mûhelyek �ll�tott�k elõ a ruh�kat, a feh�rnemûket, a kalapokat �s a h�mz�seket, valamint saj�t tervezõst�di�val is rendelkezett. 1920-ban �j �zletet nyitott: megvette az eg�sz rue du Faubourg-Saint-Honor� 15-�t. Ez volt az az �p�let, ahol valamikor egyszerû kalaposl�nyk�nt dolgozott. A boltot f�nyûzõen rendezt�k be: d�szes liftf�lk�k, faragott t�lgyfabor�t�sok �s mutat�s, bronz dombormûvek jelezt�k, hogy a valaha szer�ny kis kalaposmûhely milyen magasra jutott! Armand-Albat Rateau belsõ�p�t�sz tervezte meg mindezt olyan mûv�szi sz�nvonallal, mellyel megalapozta a Lanvinnal val� hossz� t�v� egy�ttmûk�d�s alapjait: Lanvin p�rizsi palot�j�t �s cannes-i vill�j�nak belsõ�p�t�szeti munk�it is õ v�gezte el, valamint Rateau tervezte a Lanvin-parf�m�k h�res g�mb alak� �vegeit, melyek k�sõbb a Lanvin v�djegy�v� v�ltak.  A Lanvin elsõ illata az orosz parf�mk�sz�tõ, Madame Zed munk�ja volt, melyet Mon P�ch� n�ven dobtak piacra; nemcsak Eur�p�ban, hanem a tengeren t�l is egybõl �ri�si sikert aratott. Zed ut�dai, Andr� Fraysse �s Paul Vacher hozt�k l�tre 1927-ben a nagy klasszikusk�nt sz�mon tartott Arpège-t, mely k�ts�gk�v�l p�ratlan �s idõtlen remekmûv� v�lt. Fraysse kre�lta k�sõbb a Scandale, a Rumeur �s a Pr�texte n�vre hallgat� illatk�ltem�nyeket, melyek tov�bb �regb�tett�k a Lanvin h�rnev�t az illatipar ter�let�n. Az Arpège kifejleszt�se k�t �vig tartott. Az alkot�knak nem kellett foglalkozniuk a k�lts�gekkel. Minden p�nzt megadott Lanvin ahhoz, csak hogy a legfinomabb term�szetes anyagokkal dolgozhassanak a kre�torok. Jeanne szerette volna l�ny�t – aki akkor m�r de Polignac gr�fn�ja lett – meglepni harmincadik sz�let�snapj�ra egy igazi k�l�nlegess�ggel. Mikor Marie Blanche megkapta aj�nd�k�t, �gy �rezte, hogy a term�szetes vir�gillatokb�l �ll� parf�m olyan, mint a zenei hangok zuhataga, az „arpeggio”, ez�rt kapta meg az Arpège nevet.  A g�mb alak� fekete �veget Paul Iribe alkotta, arany m�lnadug�val �s aranyozott Lanvin-embl�m�val. Ez a ma is haszn�lt modell art deco st�lusban �br�zol egy b�li ruh�s any�t �s egy fiatal l�nyt, akik karjukat kit�rj�k, �s kez�ket �sszefonva n�znek egym�sra. Jeanne Lanvin �gy k�v�nta illatform�ban is halhatatlann� tenni az �let nagyszerû aj�nd�k�t, a gyermek-sz�lõ kapcsol�d�st, �s felh�vni a figyelmet ennek kiv�teles volt�ra. 2002-ben az Arpège m�tosza �jra�ledt, �s �clat D’Arpège n�ven jelent meg egy modernebb k�lsõben, mely term�szetesen nem n�lk�l�zi a h�res g�mb alak� �vegform�t. Az art deco st�lus�, �tl�tsz� �veget feh�r gy�m�nttal �s k�t f�mkarik�val d�sz�tett kupak koron�zza meg. K�t jegygyûrû jelk�pezi a klasszikus parf�m �s az haute-couture t�k�letes p�ros�t�s�nak �jrasz�let�s�t. Az �clat jelent�se: ragyog�s. A kompoz�ci� val�ban olyan, mint egy hatalmas vir�gcsokor, melynek soksz�nûs�ge �s b�d�t� illata beragyogja szob�nkat, �s szinte dalra fakasztja lelk�nket: l�tv�nyakor �s illatoz�sakor j�v�nk r�, hogy �let�nkben mennyi j� adatott m�r meg! Esz�nkbe juttatja, hogy sorsunk, �letp�ly�nk is olyan, mint egy folyamatosan fejlõdõ, vir�gz� kert, ahol az �lm�nyek �s �rt�kek gazdags�ga burj�nzik. Ha egy pillanatra k�r�ln�z�nk sorsunk f�ldj�n, olyan kisebb-nagyobb bimb�kat �s hajt�sokat is �szrevesz�nk, melyek a h�tk�znapok forgatag�ban tal�n elker�lik figyelm�nket. �r�m�k, ihletett pillanatok �s kellemes hangulatok fûszerezhetik meg �let�nket, melyek ugyan n�ha tal�n csendesen j�nnek, lassabban n�vekednek, de hat�suk ann�l tart�sabbnak �s igazibbnak bizonyulhat. Az �clat D’Arpège ezeket a h�tk�znapi �lethangulatokat �s �rt�keket �nnepli. Fejillat�ban az orgona �s a szic�liai citromlev�l, sz�villat�ban a lilaak�c, a z�ldtea, az õszibarackvir�g, a p�nk�sdi r�zsa �s a k�nai osmanthus tal�lhat� meg. Alapjegye a libanoni feh�rc�drus, az �des p�zsma �s az �mbra (50 ml: 13 900 Ft). F�rfiaknak k�sz�tette el Alberto Morillas a Lanvin L’Homme nevû alkot�s�t. Kr�mozott kupakkal ell�tott eleg�ns, �tl�tsz�, lapos g�mbszerû flask�ba t�lt�tte bele a hûs�tõ folyad�kot, s mindezt „hajnal”-k�k dobozba csomagoltatta. Ez a tiszta, term�szetes illat egyszerre modern, m�gis bele van rejtve egy leheletnyi elõkelõs�g. Morillas nem koroszt�lynak tervezett, hanem mindazoknak a f�rfiaknak aj�nlja illat�t, akik �jra�rtelmezik az elegancia szab�lyait �s �lt�zk�d�si st�lusukban is �gyesen �tv�zik a klasszikus �s a modern st�lust. A klasszikus st�lust, mely kiemelkedik �rt�krendje, gazdag anyagai �s finom esszenci�lis olajai �ltal. A modern st�lust, melyet a fejlõd�s ir�nti v�gy�d�s �s az �j alapanyagok kifinomult kombin�ci�ja fejez ki. A Lanvin L’Homme �l�nk, cs�põs, citrusos �sszetevõit a gy�gyf�vek �s a fûszerek ingerlõ arom�i l�gy�tj�k. Fejjegye a mandarin, a bergamott �s a neroli krist�lyos illata. Sz�vjegye a levendula, a menta, a zs�lya �s a bors kever�ke. Alapjegye a szant�lfa, a van�lia, az �mbra �s a p�zsma kombin�ci�ja (50 ml: 11 600 Ft). Szint�n a f�rfiaknak kedveskedtek, amikor a Vetyver nevû illatot megjelentett�k. Az 1960-as �vekben a Lanvin egyike volt a vetiver-haszn�l�k �tt�rõinek, ugyanis a vetiver nevû n�v�nyi alapanyag ekkor t�rt be az illatiparba. A vetiver egyny�ri n�v�ny, mely Indi�ban �s Indon�zi�ban honos. Erõs sz�ra, hossz�, keskeny levelei �s apr� gy�kerei vannak. A gy�kere tartalmazza azt a kivonatot, melyet felhaszn�lnak az illatok l�trehoz�sakor. J�t�kony hat�ssal van a depresszi�ra, az �lmatlans�gra �s az idegi fesz�lts�gre. Olaja pihentetõ, relax�l� hat�s�. F�rdõ- vagy massz�zsolajk�nt felhaszn�lva k�nny�t az �z�leti gyullad�sban �s reum�ban szenvedõk�n. Hosszan tart� illata j�t�kony hat�ssal b�r a v�r�sv�rtestek sz�m�ra, valamint elûzi a melank�li�t.  A Lanvin-k�zjegy �s -�zl�svil�g nemcsak az illat fel�p�t�s�ben, hanem az �veg tervez�s�ben is megjelent. Hasonl� �veget kapott, mint a Lanvin L’Homme: form�ja, letisztult vonala �s grafik�ja ugyanaz. Sz�ne azonban f�nylõ m�lyz�ldre v�ltozott, kupakja csiszolt f�m lett. Tartalm�ban a lanvini elegancia �s kort�rs jelleg �rzõdik. Fejjegy�ben a calone, a citrom, a bergamott �s az �des lime elsõ benyom�sa frissess�ggel ruh�zza fel a kompoz�ci�t. Sz�vjegy�t a keserû narancs, a kakukkfû, a feh�r j�zmin, a borsmenta �s a szerecsendi� teszi fûszeress�. Alapjegy�ben a c�drus, a szant�lfa �s a p�zsma emeli ki az illat saj�tos jelleg�t (50 ml: 11 400 Ft).  Az Oxygen L’Homme �s Oxygen Pour Femme illatok szint�n hozz�j�rultak ahhoz, hogy a Lanvin megerõs�tse poz�ci�j�t a sz�ps�gipar ter�let�n. Mindk�t illat sz� szerint egy szippant�s az oxig�nd�s, tiszta levegõbõl. Olyan levegõbõl, melyet m�r csak a magas hegyek erdej�ben lehet tapasztalni, amikor t�dõnket telesz�vjuk, �s �rezz�k, hogy szinte megtel�nk a hegyvid�ki atmoszf�ra tisztas�g�val. F�rfi v�ltozat�ban a gyanta, a koriandermag, a mirtusz, a bor�ka, az �r�m, az atlaszi c�drus, a szic�liai ciprus �s a p�zsma egy�ttese eml�keztet a fenyõ- �s t�lgyerdõk �z�re (50 ml: 11 200 Ft). A Pour Femme kompoz�ci�ja a gard�nia, a k�k �risz, a p�zsma �s a feh�rbors illat�ba burkol�zva id�zi a hegyvid�ki vir�gok �ltal �rasztott hangulatot. Krist�lytiszta, k�t�tts�gek �s k�telezetts�g n�lk�li szabads�g. Ez az Oxygen (50 ml: 15 200 Ft).   Vissza az oldal tetej�re

Copyright © HETEK. Minden