Kalapos királynõ A Lanvin-ház története Franciaország legrégibb és legpatinásabb divatháza a Lanvin, mely a tizennyolcadik század végétõl egészen napjainkig töretlen sikerrel tölt be domináns szerepet a divat világában. Létrehozója egy Jeanne Lanvin nevû hölgy, aki már nagyon fiatalon megismerkedett a varrás és a kalapszabászat rejtelmeivel. Tizennyolc éves korában még csak egyetlen vevõje volt, de merész elhatározással, némi tõkével, valamint nagy álmokkal – mert hisz azok nélkül természetesen nem is lehet! – kalaposmûhelyt nyitott. Munkáinak minõsége önmagáért beszélt: az egyetlenegy vevõt követte a második, a másodikat a harmadik, a harmadikat a negyedik… és így tovább; szorgalmas munkája nyomán négy év múlva már új bolttal és széles körben kiterjedt, jómódú ügyfélkörrel rendelkezett. Emilio Pietróval kötött házasságából született meg Marie Blanche, aki azt a gondtalan fiatalságot testesítette meg, amit édesanyja sohasem élvezhetett gyermekkorában, mivel tízen voltak testvérek, és anyagilag sem éppen a felsõ tízezerhez tartoztak. Marie Blanche-ot nagyon szerette, sõt legnagyobb alkotásait is kislánya ihlette. Azokban az idõkben a gyermekek általában a felnõtt öltözék kicsinyített mását hordták. Vagyis a szülõk mini felnõttként öltöztették a kis urakat és a kis hölgyeket. Jeanne Lanvin azonban könynyû, lezser szabású, hímzett kis ruhákat készített elõször saját lányának, melyek nagy tetszést arattak kliensei körében. Sokan hasonlóan szerették volna öltöztetni gyermekeiket, ezért 1908-ban Jeanne külön részleget nyitott, ahol kifejezetten csak gyermekruhákat árusítottak. Egy év sem telt el, és szinte mindenki az õáltala kreált „anya-lánya” öltözékeket hordta. A harmincas években lengõ szalagokkal és art deco díszítéssel ellátott esti viseleteket, valamint koktélruhákat tervezett. Kreációiban a nõiességet és a fiatalosságot hangsúlyozta ki, bár õ maga rendszeresen feketében járt, melyet néha egy-egy fehérrel tarkított. Tekintélyes és puritán megjelenése ellenére ruhái poézist és fantáziát sugalltak. Az elsõ világháború elõtt aranyozott hímzésû, magas derekú, empire stílusú ruhákat és felékszerezett fejdíszeket tervezett. 1918-ra már nyolcszáz embert foglalkoztatott; külön mûhelyek állították elõ a ruhákat, a fehérnemûket, a kalapokat és a hímzéseket, valamint saját tervezõstúdióval is rendelkezett. 1920-ban új üzletet nyitott: megvette az egész rue du Faubourg-Saint-Honoré 15-öt. Ez volt az az épület, ahol valamikor egyszerû kalaposlányként dolgozott. A boltot fényûzõen rendezték be: díszes liftfülkék, faragott tölgyfaborítások és mutatós, bronz dombormûvek jelezték, hogy a valaha szerény kis kalaposmûhely milyen magasra jutott! Armand-Albat Rateau belsõépítész tervezte meg mindezt olyan mûvészi színvonallal, mellyel megalapozta a Lanvinnal való hosszú távú együttmûködés alapjait: Lanvin párizsi palotáját és cannes-i villájának belsõépítészeti munkáit is õ végezte el, valamint Rateau tervezte a Lanvin-parfümök híres gömb alakú üvegeit, melyek késõbb a Lanvin védjegyévé váltak.  A Lanvin elsõ illata az orosz parfümkészítõ, Madame Zed munkája volt, melyet Mon Péché néven dobtak piacra; nemcsak Európában, hanem a tengeren túl is egybõl óriási sikert aratott. Zed utódai, André Fraysse és Paul Vacher hozták létre 1927-ben a nagy klasszikusként számon tartott Arpège-t, mely kétségkívül páratlan és idõtlen remekmûvé vált. Fraysse kreálta késõbb a Scandale, a Rumeur és a Prétexte névre hallgató illatkölteményeket, melyek tovább öregbítették a Lanvin hírnevét az illatipar területén. Az Arpège kifejlesztése két évig tartott. Az alkotóknak nem kellett foglalkozniuk a költségekkel. Minden pénzt megadott Lanvin ahhoz, csak hogy a legfinomabb természetes anyagokkal dolgozhassanak a kreátorok. Jeanne szerette volna lányát – aki akkor már de Polignac grófnéja lett – meglepni harmincadik születésnapjára egy igazi különlegességgel. Mikor Marie Blanche megkapta ajándékát, úgy érezte, hogy a természetes virágillatokból álló parfüm olyan, mint a zenei hangok zuhataga, az „arpeggio”, ezért kapta meg az Arpège nevet.  A gömb alakú fekete üveget Paul Iribe alkotta, arany málnadugóval és aranyozott Lanvin-emblémával. Ez a ma is használt modell art deco stílusban ábrázol egy báli ruhás anyát és egy fiatal lányt, akik karjukat kitárják, és kezüket összefonva néznek egymásra. Jeanne Lanvin így kívánta illatformában is halhatatlanná tenni az élet nagyszerû ajándékát, a gyermek-szülõ kapcsolódást, és felhívni a figyelmet ennek kivételes voltára. 2002-ben az Arpège mítosza újraéledt, és Éclat D’Arpège néven jelent meg egy modernebb külsõben, mely természetesen nem nélkülözi a híres gömb alakú üvegformát. Az art deco stílusú, átlátszó üveget fehér gyémánttal és két fémkarikával díszített kupak koronázza meg. Két jegygyûrû jelképezi a klasszikus parfüm és az haute-couture tökéletes párosításának újraszületését. Az éclat jelentése: ragyogás. A kompozíció valóban olyan, mint egy hatalmas virágcsokor, melynek sokszínûsége és bódító illata beragyogja szobánkat, és szinte dalra fakasztja lelkünket: látványakor és illatozásakor jövünk rá, hogy életünkben mennyi jó adatott már meg! Eszünkbe juttatja, hogy sorsunk, életpályánk is olyan, mint egy folyamatosan fejlõdõ, virágzó kert, ahol az élmények és értékek gazdagsága burjánzik. Ha egy pillanatra körülnézünk sorsunk földjén, olyan kisebb-nagyobb bimbókat és hajtásokat is észreveszünk, melyek a hétköznapok forgatagában talán elkerülik figyelmünket. Örömök, ihletett pillanatok és kellemes hangulatok fûszerezhetik meg életünket, melyek ugyan néha talán csendesen jönnek, lassabban növekednek, de hatásuk annál tartósabbnak és igazibbnak bizonyulhat. Az Éclat D’Arpège ezeket a hétköznapi élethangulatokat és értékeket ünnepli. Fejillatában az orgona és a szicíliai citromlevél, szívillatában a lilaakác, a zöldtea, az õszibarackvirág, a pünkösdi rózsa és a kínai osmanthus található meg. Alapjegye a libanoni fehércédrus, az édes pézsma és az ámbra (50 ml: 13 900 Ft). Férfiaknak készítette el Alberto Morillas a Lanvin L’Homme nevû alkotását. Krómozott kupakkal ellátott elegáns, átlátszó, lapos gömbszerû flaskába töltötte bele a hûsítõ folyadékot, s mindezt „hajnal”-kék dobozba csomagoltatta. Ez a tiszta, természetes illat egyszerre modern, mégis bele van rejtve egy leheletnyi elõkelõség. Morillas nem korosztálynak tervezett, hanem mindazoknak a férfiaknak ajánlja illatát, akik újraértelmezik az elegancia szabályait és öltözködési stílusukban is ügyesen ötvözik a klasszikus és a modern stílust. A klasszikus stílust, mely kiemelkedik értékrendje, gazdag anyagai és finom esszenciális olajai által. A modern stílust, melyet a fejlõdés iránti vágyódás és az új alapanyagok kifinomult kombinációja fejez ki. A Lanvin L’Homme élénk, csípõs, citrusos összetevõit a gyógyfüvek és a fûszerek ingerlõ aromái lágyítják. Fejjegye a mandarin, a bergamott és a neroli kristályos illata. Szívjegye a levendula, a menta, a zsálya és a bors keveréke. Alapjegye a szantálfa, a vanília, az ámbra és a pézsma kombinációja (50 ml: 11 600 Ft). Szintén a férfiaknak kedveskedtek, amikor a Vetyver nevû illatot megjelentették. Az 1960-as években a Lanvin egyike volt a vetiver-használók úttörõinek, ugyanis a vetiver nevû növényi alapanyag ekkor tört be az illatiparba. A vetiver egynyári növény, mely Indiában és Indonéziában honos. Erõs szára, hosszú, keskeny levelei és apró gyökerei vannak. A gyökere tartalmazza azt a kivonatot, melyet felhasználnak az illatok létrehozásakor. Jótékony hatással van a depresszióra, az álmatlanságra és az idegi feszültségre. Olaja pihentetõ, relaxáló hatású. Fürdõ- vagy masszázsolajként felhasználva könnyít az ízületi gyulladásban és reumában szenvedõkön. Hosszan tartó illata jótékony hatással bír a vörösvértestek számára, valamint elûzi a melankóliát.  A Lanvin-kézjegy és -ízlésvilág nemcsak az illat felépítésében, hanem az üveg tervezésében is megjelent. Hasonló üveget kapott, mint a Lanvin L’Homme: formája, letisztult vonala és grafikája ugyanaz. Színe azonban fénylõ mélyzöldre változott, kupakja csiszolt fém lett. Tartalmában a lanvini elegancia és kortárs jelleg érzõdik. Fejjegyében a calone, a citrom, a bergamott és az édes lime elsõ benyomása frissességgel ruházza fel a kompozíciót. Szívjegyét a keserû narancs, a kakukkfû, a fehér jázmin, a borsmenta és a szerecsendió teszi fûszeressé. Alapjegyében a cédrus, a szantálfa és a pézsma emeli ki az illat sajátos jellegét (50 ml: 11 400 Ft).  Az Oxygen L’Homme és Oxygen Pour Femme illatok szintén hozzájárultak ahhoz, hogy a Lanvin megerõsítse pozícióját a szépségipar területén. Mindkét illat szó szerint egy szippantás az oxigéndús, tiszta levegõbõl. Olyan levegõbõl, melyet már csak a magas hegyek erdejében lehet tapasztalni, amikor tüdõnket teleszívjuk, és érezzük, hogy szinte megtelünk a hegyvidéki atmoszféra tisztaságával. Férfi változatában a gyanta, a koriandermag, a mirtusz, a boróka, az üröm, az atlaszi cédrus, a szicíliai ciprus és a pézsma együttese emlékeztet a fenyõ- és tölgyerdõk ízére (50 ml: 11 200 Ft). A Pour Femme kompozíciója a gardénia, a kék írisz, a pézsma és a fehérbors illatába burkolózva idézi a hegyvidéki virágok által árasztott hangulatot. Kristálytiszta, kötöttségek és kötelezettség nélküli szabadság. Ez az Oxygen (50 ml: 15 200 Ft).   Vissza az oldal tetejére

Copyright © HETEK. Minden