A hatvanas vek elejre az haute couture mellett nagy lendlettel jelentek meg kszruhkat gyrt cgek, melyek arra az ignyre ptettek, miszerint a hlgyek nagy tbbsge nem akart horribilis sszegeket ldozni az desanyjuk ltal mg hõn vgyott drga, elõkelõ, egyetlen pldnyban kszlt ruhakltemnyekre. Igazi divatforradalom vette kezdett, melyben mlt s jelen, anya s lnya, idõs s fiatal, elit s szerny, s j kzdtt egyms ellen.
Ebben a harcban emelkedett ki egy Cacharel nevû j divatcg, mely nhny v alatt igazi vilgsikereket rt el kollekciival, httrbe szortva ezzel az elõkelõ zletek ruhacsodit. Emanuelle Kahn, a cg arculattervezõje – aki korbban Balenciaga s Givenchy modellje volt – mersz mdon kijelentette, hogy „az haute couture meghalt”, s valban: egy j divatkorszak szrnybontogatsnak lehettek tani s rszesei a msziõk s madmazellek! A Cacharel tervezõi nem azonosultak az akkori elit stlussal, hanem konformizltk modelljeiket s megkezdtk a tmegszria gyrtst. A cacharel sz vadkacst jelent, mely az alapt, Jean Bousquet szlõvrosnak, Nmes-nek lpvidkn volt honos. Bousquet frfiszabknt indult el plyjn, majd Jean Cacharel nven a kszruhk koronzatlan kirlyv vlt. Bousquet 1932-ben szletett, s mr tizent ves korban tanoncknt dolgozott egy szab mellett, majd elvgezte az cole Technique-et. ’56-ban Prizsba kltztt, ahol szabszknt tevkenykedett Jean Jourdan mellett. Kt v mlva sajt kis mûhelyt nyitott s frfiingekkel kezdett foglalkozni. Minõsgi anyagai, minden rszletre kiterjedõ szakrtelme s lelkiismeretessge ngy v mlva meghozta gymlcst. A kistermetû provence-i vadkacsa 1962-ben Prizsban aratta elsõ sikert, mikor megnyitotta divathzt, melyben friss, fiatalos, sportos arculatot alaktott ki.
Mellvarrs nlkli, szûk, szinte tapad ujj ingei, piheknnyû, fodros pamutszvetbõl kszlt blzai azonnal rendkvl kapsak lettek. Hres krepp blzai pratlan diadalt hoztak a divathz szmra, mely 1971-ben nyitotta meg elsõ exkluzv zlett. Ma 40 boltja tallhat a nagyvilgban. A hatvanas vek vgre a miniszoknyk, a Vidal Sassoon-fle rvid hajviselet s a futurisztikus Paco Rabanne-szemvegek tadtk helyket a hippik lengõ kabtjainak, egzotikus gyngysorainak s leoml hajfrtjeinek. Cacharel „j szimattal” rhangoldott az j stlusra s elsõ frfikollekcijban, 1968-ban virgmints ingeket s brsony cspõnadrgokat mutatott be, melyek a fiatalok kzkedvelt egyenruhjv vltak. A vidki nosztalgival rnyalt knnyed romantika a Cacharel fõ jellegzetessge lett.
Termszetesen sajt illat-kompozcit is alkotott, mely a kszruhaimzsnak megfelelt, s mely kellõkppen olcs is volt ahhoz, hogy a fiatalabb korosztly kegyeit is elnyerje. A L’Oral cg sztnzsre 1978-ban az Anaïs Anaïs nevû parfmmel mutatkozott be, mely minden idõk legjobban fogy mrkja lett. Mr tra bocstsakor rzõdtt a levegõben egy nneplyessg, hiszen kretorai, az n. Firmenich munkacsapata, a liliomra ptette a tbbi illatjegyet, melyeket erõteljes aromj fehr virgok elegybõl nyertek. A liliom az egyik legnemesebb virgunk, melynek mind ltvnya, mind illata ad egy klnleges hangulatot, s gy gyngdsgvel s romantikjval kellemes letrzst nyjt. Az Annegret Beier tervezte fehr tejveg mlt hordozja e sajtos kompozcinak, mely az rks sikermrkk sorba emelkedett, hiszen mindentt a vilgon az eladsi toplista lre kerlt. Beier, aki Cacharel lland vegtervezõje, az jszerû, oplos flakonnal is hangslyozni kvnta az elegns illatszerek hagyomnyval val szaktst. Az ezstgyûrûvel krlvett kupak s az lomszerû virg jelzi a Cacharel-ruhkra oly jellemzõ fiatalossgot s knnyed jtkossgot.
Fejjegyben a narancsvirg, a levendula, a citrom s a jcint, szvjegyben a liliom, a tubarzsa, a jzmin, a lonc, a gyngyvirg, a rzsa, a szegfû, a nõszirom s az ylang-ylang, bzisjegyben pedig a szantlfa, a cdrus, a vetiver, az mbra, a tmjn, a pzsma, a bõr, a tlgymoha s a pacsuli jellegzetessgei gondoskodnak arrl, hogy br eltelnek vtizedek, s vltoznak a klnbzõ zlsek az illatvilgban is, mgis: az Anaïs Anaïs egy llandsgot sugall, mely llandsg nem egy letûnt korszak pkhl-szõtte emlke, hanem eleven s vibrl, sõt az aktulis vekben mindig modernl fog hatni. Egy fehr liliomcsokor keretben tadott Anaïs Anaïs parfm garantltan meghatja mg a legzordabb nõi szvet is (50 ml: 12 300 Ft). 1981-ben szletett meg egyetlen frfiparfmje, a Cacharel Pour l’Homme, mely oly tkletesre sikeredett, hogy ez is ugrsszerûen az lvonalba trt. 1987-ben rukkoltak ki a keleties-fûszeres Loulouval, melyet a Tahitirl szrmaz tiare-virg tett oly egzotikuss, hogy meghkkentõ mdon hatott a hlgyekre: vagy nagyon szerettk, vagy nagyon idegenkedtek tõle. 1994-ben az ibolys-gymlcss Eden hdtotta meg clkznsgt, ’95-ben pedig a Loulou Blue-t nnepeltk. 1996-ban az Eau d’Eden a zld levelek s vadvirgok illatt raszt komponenseivel egy rdekes hangulat vilgba rpthette a nõi lelkeket: az illat szinte sszeszortja a szvet s svrgst indt el. Vgydst egy olyan kor fel, melyet csak a knyvekbõl ismernk, melynek ze s illata mgis oly ismerõs s otthoni: az denkertnek lehetett egy kicsit ilyen atmoszfrja, melyet az Eau d’Eden egy villansnyira felidz bennnk a vzililiom, a jcint, a sarkantyvirg, az õszibarack, a nektarin, a vadrzsa, a szegfû, a szantlfa s a fehr pzsma keverknek segtsgvel. Az 1998-ban megjelentetett Noa megint telitallat volt, hiszen a klcsn s a belbecs szerencss tallkozsbl szletett meg ez a nem kznsges illatkltemny.
jdonsga, hogy a kesernys kvcserjt elõszr alkalmaztk a parfmksztsben, mely sszekeveredve a virg s gymlcs illatval – hasonlan az Anaïs Anaïs-hez – szintn rtkll kompozcit eredmnyezett. vegt termszetesen Annegret Beier tervezte, mely egy futurisztikus, ttetszõ kristlygmb; doboza elefntcsontsznû, s lelemnyes mdon gy nylik ki mint egy virg, mely ppen a szirmait bontogatja. Elsõ fjsra egy fiatalos, bohm z fut vgig az illaton, mely a fehr bazsarzsnak s a koriandernek ksznhetõ. Pr perc mlva azonban mintha a kompozci tengernek mlysgbõl megmutatkozna az illat valdi arca, mely elegns, kiss hûvs s elõkelõ. Ekkor vehetjk szre, hogy estlyekre, fogadsokra, fontos esemnyekre is „hordhat” az illat, sõt ilyen alkalmakra illik igazn. A pnksdi rzsa, a pzsma, a cdrus, a moha, a fekete ribiszke levelek s a kvcserje egyttese, karltve a pzsma, a szantlfa s a fenyõtmjn alkotelemeivel, finomsgot s egy leheletnyi desget ad ennek a ’98 ta tretlen npszerûsgnek rvendõ illatkltemnynek (50 ml: 12 800 Ft).
2002-ben a Gloria-val, 2003-ban pedig a Noa Fleurrel bizonytotta be jra a Cacharel, hogy kretorai rendelkeznek egy olyan spiritusszal az illatsszellts terletn, mely ltal a vgsõ eredmny a maga nemben egyedlll lesz, elkerlve a kaptafsods legkisebb csrjt is. Mint a legjobb sfek, akik mindig olyat tallnak fõzni, mely ltal csak mul s bmul a kedves vendg, hogy ilyen zek egyltaln lteznek a fldn, mert annyira finom s zletes a fõztjk! E kt jbli nagyon eltallt kompozci utn jelent meg legjabb illatuk, az Amor Amor. Azonnali s fergeteges sikere az Anaïs Anaïs kezdeti szakaszra emlkeztet, amikor villmszerû gyorsasggal felkerlt a fiatal hlgyek polcaira a parfm. A nvkettõzs, valamint a csomagols egyszerûsge s bohmsga is idzi az Anaïs Anaïs-t. E legfrissebb illat az igazi szerelmet, a megtallt boldogsgot emeli fel. Amikor kt ember sszetallkozik az let forgatagban, hogy sorsuk s szemlyisgk vgleg sszefondjon, hogy ezltal ketten egytt, egy prt alkotva, sosem ismert, nagyszerû letrzsek – ksõbb felelõssgvllalsok is – kzepette egy valdi csodnak rszeseiv vlhassanak, melyet szerelemnek definilunk.
Az Amor Amor nem a szimpla szerelmet nnepli, hanem azt, ami az letben egyetlenegyszer adatik meg, ami az embert lenyûgzi s mulattal tlti el, ami szrnyakat ad szemlyisgnek, amely vgigksr egy leten t, aminek ha egyszer „megfogja a kezt” az ember, soha tbb nem engedi el. Ez az igazi szerelem, a maga megismtelhetetlen s meghat voltban. A dobozn keskedõ rzsa is ezt hivatott szimbolizlni s szinte sztnz arra, hogy kedvesnknek ajndkozva egy Amor Amort mg egy hatalmas vrsrzsacsokrot is mellkeljnk a meglepets mell.
sszetevõiben a mandarin s a feketeribizli mellett megtallhat mg a grapefruit, a vrnarancs, a jzmin, a gyngyvirg, a szantlfa, a tonkabab, a fehr pzsma s a szrke mbra (50 ml: 12 800 Ft).
AJÁNLOM AZ OLDALT
