Az �let diadala

Jap�n legh�resebb divattervezõje, Issey Miyake egzotikus eleganci�j�val �s leegyszerûs�tett vonalvezet�s�vel szinte pillanatok alatt berobbant a p�rizsi divat fellegv�r�ba, majd onnan visszat�rt sz�lõhaz�j�ba, hogy megteremtse a maga ut�nozhatatlanul egyedi st�lus�t. Munkahely�nek �s szellemi otthon�nak f�ldj�n nemzeti hõsk�nt tisztelik, hiszen a kelm�k vil�g�ban munk�ss�ga csak �regb�tette a t�vol-keleti orsz�g h�rnev�t. 

1938-ban sz�letett Hirosim�ban. Hat�vesen �ppen iskol�ba biciklizett, amikor az atombomb�t ledobt�k a v�rosra. T�bb mint h�romsz�zezer ember halt meg azokban a napokban, �s a kis Issey csaknem minden csal�dtagj�t elvesz�tette. Nagyon ritk�n besz�l errõl a trag�di�r�l, õ maga rendk�v�l sz�v�lyes �s bar�ts�gos, m�gis l�nye komolys�got �s meg�lts�get �raszt mag�b�l. Ezen esem�nyek tudat�ban is nagyon nagy �rt�k, hogy ki tudott t�rni mind emberi, mind szakmai szinten ennek az �ri�si dr�mai t�rt�n�snek a s�t�t �rny�k�b�l, �s fontos r�szes�v� v�lhatott a jap�n kult�ra meg�jul�s�nak. Nev�nek jelent�se: issey, azaz �let. Sz�lei tal�n nem is sejtett�k a n�vad�skor, hogy ez a sz� gyermek�k sors�ban egy napon szinte szimb�lumm� fog v�lni; hogy az �let �s az egzisztenciateremt�s �jrar�gyez�s�nek jelk�p�v� fog v�lni, �s perspekt�v�t ad majd sokak sz�m�ra. Ruh�i egy�ltal�n nem komorak, sõt szertelenek �s boh�mak. A gondolkod� asszonyok szab�mestere, az �rtelmis�gi sikk elismert kre�tora Toki�ban v�gezte el a Tama Egyetem k�pzõmûv�szeti szak�t, ahol A kelme �s a kõ k�lt�szete c�mmel a hatvanas �vek elej�n mutatta be elsõ kollekci�j�t hatalmas sikerrel. Sz�lf�tta esõkab�tjai, rengõ selyemruh�i �s k�regszerûen gyûrt sz�vetei l�tt�n az �rtõ szemek egybõl felismert�k a tehets�get, melynek minden megnyilatkoz�sa �jdons�got sugallt az odal�togat�k sz�m�ra. 1965-ben P�rizsba utazott, ahol Guy Laroche-n�l �s Hubert de Givenchyn�l t�k�letes�tette tud�s�t. Londonba is ell�togatott, ahol jav�ban zajlott a hatvanas �vek divatforradalma; majd New Yorkba utazott Geoffrey Been�hez, aki az eleg�ns sportruh�zatok halad� gondolkod�s� tervezõje. P�r h�nap m�lva visszat�rt gy�kereihez, �s Toki�ban megalap�totta a Miyake Design Studi�t. P�rizsban �vente k�tszer rendez divatbemutat�t, ki�ll�t�sokat tart Amerik�ban �s Eur�p�ban. T�bb mint sz�z�tven boltb�l �ll� �zletl�ncot �p�tett ki. 1990-ben õ volt az egyetlen divattervezõ, aki r�szt vett az amszterdami Stedelijk M�zeumban megrendezett ki�ll�t�son, mely a k�l�nb�zõ mûv�szeti �gak legnevesebb k�pviselõit l�tta vend�g�l. �rdekes kih�v�s volt sz�m�ra 1991-ben a Frankfurti Operah�z felk�r�se: William Forsythe koreogr�fus b�zta meg azzal, hogy k�sz�tsen jelmezeket a The Loss of Small Detail c�mû balettj�hez. Miyake n�gysz�z jelmezt k�sz�tett negyven t�ncos sz�m�ra! A madarak t�nc�hoz s�lytalan lemezekkel bor�totta be a balettosokat, mely meglepõen nagy szakmai sikert hozott sz�m�ra. T�bb k�nyvet �rt tapasztalatair�l, hogy a k�vetkezõ gener�ci� sz�m�ra �tl�that� �s k�vethetõ legyen st�lusa. Jelenleg is sz�mos fiatal tervezõ �s asszisztens seg�ti munk�j�t haz�j�ban, hogy elk�pzel�sei marad�ktalanul megval�sulhassanak. Ruh�i tele vannak ellent�tekkel: hagyom�nyos �s �j�t�, minimalista �s �sszetett, h�tk�znapi �s avantgarde. Mûanyag torz�i �s bedr�tozott felsõr�szei olyanok, mint a modern szobrok; n�dp�lm�b�l szõtt mell�nyei a szamur�jok v�rtezet�t id�zik, k�p�nyegszerû �lt�z�kei az ûrhaj�s szkafanderekre eml�keztetnek. A jap�n text�li�k korl�tlan ihletforr�st jelentenek sz�m�ra. Vallja, hogy a „sz�vet olyan, mint a fa erezete, nem lehet vele szembesz�llni”. Form�i egyszerûek, teh�t a kelm�nek n�la d�ntõ szerepe van. A sashik�t, a hal�szok �ltal viselt tûzdelt pamutsz�vetet haszn�lta fel elsõ kollekci�j�hoz, kedveli az indig�fest�sû anyagokat, a kasurit (mint�s) �s a shiborit (batikolt). Ruh�i �ltal�ban nem k�vetik a test vonal�t, ink�bb lezserek �s k�nyelmesek, melyek nem gombokkal �s cipz�rakkal z�r�dnak, hanem rak�sokkal, tûz�sekkel �s csom�kkal. Kelm�i fodrosak, gyûrtek, rakottak �s redõz�ttek. Sz�m�ra az „anyag” nem puszt�n kelm�t jelent, hanem felhaszn�l f�met, dr�th�l�t, sztaniolt, gumit, szalm�t, bambuszt �s mûanyagot is.

Egyik bemutat�j�n abb�l az okkers�rga, olajos pap�rb�l alkotott k�mzs�s, denev�rsz�rny� kab�tot, amelybõl a jap�n napernyõket k�sz�tik. 1999-ben ind�totta el az „egy v�g sz�vet” mozgalmat. Ennek az volt a l�nyege, hogy a ruha viselõj�re hagyta, hogy kiszabja az anyagot, �s r�b�zta, hogy milyen hossz�ra hagyja p�ld�ul az ujjat vagy a ruha hossz�t. �gy a vevõt is bevonta az alkot�i folyamatba, �s nem erõltette r� elk�pzel�seit. Miyake anyagait Makiko Minagawa „sz�vi”, aki a kezdetektõl fogva Miyake hû seg�tõt�rsa. 

Eleinte kifejezetten idegenkedett a parf�m�ktõl, mivel olyan illatot szeretett volna, „aminek egy�ltal�n nincs erõs szaga”, de elnyeri a h�lgyek tetsz�s�t. „Egy illat ink�bb �t�leljen minket, mint ellepjen. A harmat �s a n�v�nyekre hull� esõ, a v�z tisztas�ga �s frissess�ge �rv�nyes�lj�n.” Jacques Cavallier parf�mk�sz�tõ elfogadta ezt a kih�v�st, �s 1992-ben megalkotta Miyake elsõ illat�t a L’Eau D’Isseyt. Ez a minimalista k�lsõbe burkolt pazar tartalom t�k�letesen tal�lkozott Miyake gondolat- �s �rzelemvil�g�val, mivel a friss vir�gok illata keveredik a csobban� v�z szikr�z� frissess�g�vel �s az esõ �ztatta tavaszi f�k nyers szag�val. Egyik k�nyv�bõl megtudhatjuk, hogy gyerekk�nt gyakran megfigyelte, hogyan hullik a h� a h�ztetõkre, a tavacsk�kban halakra vad�szott, �s lenyûg�zte a vir�gz� cseresznyef�k illata. A L’Eau D’Issey a Kelet �s a Nyugat tal�lkoz�s�nak fuvallata, amelyben szinte �letre kel Issey Miyake ars poetic�ja: a term�szet, a vil�g �s a v�rosok l�tv�ny�nak szeretete. A kompoz�ci�hoz illõ v�zcseppsapk�val ell�tott eleg�ns, op�los �veget Alain Mourgues �s Fabien Baron tervezte. Minden �vben korl�tozott darabsz�mban ny�ri illatot is ind�tanak. Az 1999-es v�ltozat a citrusf�l�k, a kiwi �s a menta arom�s kivonat�t tartalmazza, mely kimutathat�an n�veli a derûl�t�st �s megnyugtatja az idegeket. Szintetikus �zonkomponensei ink�bb a cs�rgedezõ patakokat �s a v�zes�seket id�zik, mint a tenger s�s szag�t. Alapjegy�ben a p�zsma, az ambrett �s a tubar�zsa tal�lhat� meg. Sz�vjegye bazsar�zs�t, szegfût �s tavir�zs�t tartalmaz, felsõr�teg�ben a l�tusz, a fr�zia, a cikl�men �s a r�zsav�z egy�ttes hat�sa �rv�nyes�l (50 ml: 14 900 Ft). F�rfiv�ltozata, a L’Eau D’Issey Pour Homme 1994-ben l�tta meg a napvil�got. Pezsgõ, �l�nk fûszerez�sû kompoz�ci�, mely �d�tõ felsõ �sszetevõkkel, egy egzotikus k�z�pr�sszel �s egy p�zsm�s, f�ldszag� alappal b�r. Garnit�r�ban is kaphat�, mely kreat�v tervezõk ujj�t dics�rõ holmik sokas�g�t tartalmazza: t�bbek k�z�tt eredeti, Zippo-st�lus�, horzsolt ac�l �ti sprayt �s ûrkabin form�j�, r�zk�d�snak ellen�ll�, gum�rozott piperet�sk�t. A t�sk�ba helyezt�k el a parf�m�t, a hozz� illõ sampont, a borotv�lkoz�s ut�ni arcszeszt, a test�pol� zsel�t �s egy�b kell�keket. Fejjegye: coriander, yuzu, mandarin, zs�lya, verbena. Sz�vjegye: s�fr�ny, k�k v�zililiom, ger�nium, fah�j, szerecsendi�. Alapjegye: m�susz, szant�lfa, �mbra, vetiver (75 ml: 15 900 Ft). A Le Feu D’Isseyt szint�n Cavallier alkotta, melynek vibr�l�, meleg, �rzelmes, fûszeres-f�s kompoz�ci�ja rendk�v�l nõies – vitalit�ssal �s optimizmussal aj�nd�kozza meg „hordoz�j�t”. A teny�rbe simul�, vid�m kis g�mb alak� flakont Gw�na�l Nicolas tervezte, mely k�l�nleges mûanyagb�l k�sz�lt. �gy fest, mintha �veg lenne, m�gis meleg az �rint�se. Az �tl�tsz� g�mb�n bel�l k�t narancssz�nû k�p tal�lhat�, melynek egy�ttes l�tv�nya a nev�hez m�lt�an egy tûzcs�v�t juttat esz�nkbe, valamint a lemenõ nap szikr�z� f�nyeit. A Le Feu D’Isseyt meg�zlelve, k�pzeletben mintha egy egzotikus t�jba cs�ppenn�nk, ahol a vir�gz� f�k illat�ban �s a naplement�ben f�rdõ t�j k�l�nleges hangulat�ban gy�ny�rk�dhet�nk. Az illatkompoz�ci� egy kiszakad�s, egy elt�volod�s a mindennapok zaj�t�l. Egy �nnep, egy ny�ri utaz�s, amelynek sor�n felt�ltõdhet�nk �j hangok, zajok �s m�s kult�r�k �lm�ny�vel. Ez a felt�ltõd�s nem unalmas, hanem tele van �letlend�lettel, tûzzel �s nevet�ssel. Magunkra f�jva, a h�tk�znapokban is �gy �rezhetj�k majd magunkat, mintha folyton nyaraln�nk. 

A „gondtalans�g” illat�ban a bolg�r r�zsa, a koriander, a tejes �mbra, az arany jap�n liliom, a benzoin, a szecsuani bors, a guajakfa �s a m�susz �sszhat�sa adj�k ki azt a dinamizmust, mely alapjellemzõje a kompoz�ci�nak. A Le Feu D’Issey Lightban ugyanezek az �sszetevõk tal�lhat�k meg, sõt belekevert�k a bergamottot �s a friss szegfûszeget is, hogy m�g egzotikusabb� tegy�k az illatot (50ml: 15 900 Ft). K�szletben is lehet kapni, melyhez tartozik m�g a ginszenget, teacserjeolajat �s bor�k�t tartalmaz� f�rdõzsel� �s test�pol�, melyeket foszforeszk�l� z�ld, illetve narancss�rga flakonban forgalmaznak.