Jean Patou t�rt�nete
A tavasz esszenci�ja

Sz�zadunk nagy divatforradalm�r�nak, az 1887-ben sz�letett Jean Patou-nak egyre felfel� �velõ p�lyafut�sa Normandi�b�l indult el, de az 1914-es �v m�r P�rizsban tal�lta õt, ahonnan divatc�g�t egy hossz�, m�ig tart� diadal�tra bocs�totta ki. A humor�r�l is h�res, a h�bor�ban a Dardanell�kn�l harcol� Patou hamar felismerte, hogy kora asszonyai-l�nyai m�r nem a r�gi nemzed�k sz�ltõl is �vott, a napf�ny elõl csipk�s ernyõ al� b�j� teremt�sei, hanem olyan v�ltoz�sokra v�gy� h�lgyek, akik sz�ves �r�mest megv�lnak a k�nyelmetlen fûzõktõl, a merev ruh�kt�l �s a tornyos frizur�kt�l, s akik valami m�sra v�gynak. 

1920-ban megreform�lta az �lt�zk�d�si divatot: az �ramvonalas, egyszerû form�kat kedvelte, melyek, mint az �res v�szon, remek fel�letet ny�jtottak a tarka, geometrikus mint�knak. Kelm�it az �ltala v�lasztott sz�nekbõl sz�vette. Õ volt az elsõ, aki tervezõi monogramot alkalmazott kre�ci�in. Coco Chanelhez �lethosszig tart� bar�ts�gos verseng�s fûzte; kettesben tal�lt�k ki a h�szas �vek divatj�nak hossz�, karcs� vonalait. 

A divat elõfut�rak�nt õ vezette be a dzs�rz�anyagot, amelybõl sportos, egyszerû ruh�kat tervezett, melyek egyre nagyobb szerepet kaptak az akkori modern nõk ruhat�r�ban. Gyakorlatilag Patou nev�hez fûzõdik az elsõ kardig�n, az elsõ teniszszoknya, a k�t�tt f�rdõruha, valamint a sport�lt�z�k. Wimbledon h�res teniszbajnoknõje, Suzanna Lenglen az õ tenisznadr�gj�ban aratta gyõzelm�t. Tov�bb� õ �lt�ztette Josephine Bakert, az �nekes sz�n�sznõt, de az �ltala meg�lmodott f�nyûzõ ruh�kat viselte a magas arisztokr�cia – a spanyol Ina kir�lynõ, Maria Pavlova nagyhercegnõ, Emeline de Broglie hercegnõ – �s a n�mafilmek nagy szt�rjainak ig�nyes k�re is. �j sz�neket felvonultat� ruhak�ltem�nyeit magas, karcs� amerikai modelleken mutatta be, ezzel is egy kis tengerent�li �zt �s mint�t hozva az eur�pai �lt�zk�d�skult�r�ba. Patou m�r nem �rte meg a m�sodik vil�gh�bor� kit�r�s�t. 1936-ban hunyt el, fiatalon. Hal�l�val egy korszak is s�rba sz�llt: a k�t vil�gh�bor� k�z�tti boldog b�keidõszak. Ezut�n a Patou-h�z vezet�s�t s�gora vette �t; jelenleg az alap�t� unoka�ccs�nek k�t fia vezeti tov�bb a c�get, akik lelkiismeretesen megõrizt�k a h�z szellemis�g�t �s hagyom�nyait. 

Mint minden nagy divatkre�tor, Jean Patou is megalkotta saj�t �ssze�ll�t�s� illatszereit, melyek azonnal piacvezetõv� v�ltak. 1925-ben h�rom �j illattal kezdõd�tt a Patou-parf�m�k felvonul�sa. A gy�m�lcs�s Amour Amour, a vir�gos Que Sais-Je? �s az Adieu Sagesse gyorsan bev�ltott�k a hozz�juk fûz�tt rem�nyeket: a h�lgyek illatt�r�ba hamar beker�ltek a Patou-kompoz�ci�k. 1930-ban jelent meg a Joy, hogy amerikai vevõit megvigasztalja a Wall Street p�nz�gyi �sszeoml�sa miatt. A parf�m�t Patou sajt�fõn�ke, a h�res t�rsas�gi h�lgy, Elsa Maxwell a „vil�g legdr�g�bb illatszer�nek” nevezte. A Joy val�ban a legdr�g�bb �sszetevõk, a m�jusi r�zsa �s a grasse-i j�zmin sûr�tm�nye volt. A ’35-ben „kifutott” Normandie a luxus-�ce�nj�r� elsõ �tj�nak eml�k�re sz�letett meg, melynek haj� alak� �s art deco st�lus� �vege igazi unikumnak sz�m�tott. A Vacances-szal az 1936-ban bevezetett fizetett szabads�got k�v�nta Patou illatform�ban is meg�nnepelni, a L’Heure Attendue (1945) pedig P�rizs felszabad�t�s�nak �ll�tott eml�ket. A k�sõbbi ’1000’, a Sublime, az Un Amour de Patou �s a Patou Forever mind-mind hamis�tatlan Patou-gy�rtm�nyok voltak, melyek garant�ltan a legdr�g�bb term�szetes anyagokb�l k�sz�ltek.

Enjoy A divath�z legfrissebb illata a luxus �s a kifinomults�g legjav�t ad� Enjoy, mely nemes kivitelez�s�ben �s hihetetlen�l k�l�nleges tartalm�ban m�lt� �kk�ve a Patou-h�z eddigi kre�ci�inak. A m�lt pomp�s �r�ks�g�nek elõnyeit kihaszn�lva az Enjoy a mai kor elv�r�sainak megfelelõen felhaszn�lja �s �jraform�zza a Joy, eredetileg Louis S�e �ltal k�sz�tett �veg�t. Letisztult, harmonikus vonalai az idõtlen klasszicizmust testes�tik meg. Kupakja lapos, amely k�veti az �veg vonalvezet�s�t. Tetej�n Jean Patou monogramja tal�lhat�, melynek ez�st�s csillog�sa pazar d�szt ad az �vegnek. Doboza lil�s �rnyalat�, melyet diszkr�ten szõ �t egy ez�st�s vonal. A parf�m fejjegy�nek moderns�g�t �s �jdons�g�t a ribizli, a mandarin, az õszibarack, a z�ld ban�n, a bergamott �s a narancs adj�k meg. Sz�vjegye a r�zsa �s a j�zmin kombin�ci�ja. Alapjegy�nek harm�ni�j�t az �mbr�s �s a p�zsm�s jegyek, valamint a van�lia �s a pacsuli biztos�tj�k. Ha k�zfej�nkre kif�junk p�r cseppet az Enjoyb�l, meg fogunk lepõdni, hogy az illat milyen b�mulatosan bontja ki �jabb �s �jabb illatjegyeit, szinte percenk�nt, mint egy szirmait bontogat� egzotikus vir�g! M�r az elsõ benyom�s is egy �les, vil�gos (vir�gos) tal�lkoz�s az Enjoy illatszemcs�ivel. Hat�rozott, szinte sz�r�s „hangv�tele” k�v�ncsis�got �breszt az emberben, hogy ha eltelik az elsõ h�sz perc, vajon miv� v�lik! V�runk �s v�runk! Kider�l, hogy az Enjoynak szinte szem�lyis�ge van: olyan, mint egy eleg�ns d�m�val val� tal�lkoz�s. A hat�rozott �s nemes k�lsõ gyeng�d, nagyszerû lelket rejt mag�ban. Az illat sz�ve csak k�sõbb adja ki a kompoz�ci� finoms�g�t. Egy �ra m�lva m�r biztosak vagyunk abban, hogy az Enjoyjal val� megismerked�s egy �letre sz�l� nyomot hagy benn�nk, �s �let�nk legnemesebb pillanataira fogjuk tartogatni ezt a p�ratlanul n�v�s illatk�ltem�nyt! (50 ml: 18 690 Ft)

Ezer vir�g egy cseppben A Joy Jean Patou munk�ss�g�nak egyik legfontosabb m�rf�ldk�ve volt, melyet legelõkelõbb �s legk�zelebbi bar�tainak sz�nt. Mer�sz tettnek sz�m�tott ez a kompoz�ci�ja, mivel az 1929-es tõzsdekrach �s az azt k�vetõ gazdas�gi v�ls�g Patou sok �gyfel�t t�nkretette; a divattervezõk m�regdr�ga ruh�i szinte megfizethetetlenekk� v�ltak. Patou m�gis v�llalta a kock�zatot, �s pont �r�m n�ven dobta piacra a Joyt, hogy eloszlassa a balj�s hangulatot. Az illatok �sszhangj�t tekintve a Joy a francia parf�m�k kimagasl� teljes�tm�nye volt. 10 ezer 600 j�zmin �s 48 tucat m�jusi r�zsa kellett ahhoz, hogy csup�n 1 uncia parf�m�t elõ�ll�tsanak. Ezzel m�lt�n r�szolg�lt a „vil�g legdr�g�bb parf�mje” c�m elnyer�s�re.