Jean Patou története
A tavasz esszenciája

Századunk nagy divatforradalmárának, az 1887-ben született Jean Patou-nak egyre felfelé ívelõ pályafutása Normandiából indult el, de az 1914-es év már Párizsban találta õt, ahonnan divatcégét egy hosszú, máig tartó diadalútra bocsátotta ki. A humoráról is híres, a háborúban a Dardanelláknál harcoló Patou hamar felismerte, hogy kora asszonyai-lányai már nem a régi nemzedék széltõl is óvott, a napfény elõl csipkés ernyõ alá bújó teremtései, hanem olyan változásokra vágyó hölgyek, akik szíves örömest megválnak a kényelmetlen fûzõktõl, a merev ruháktól és a tornyos frizuráktól, s akik valami másra vágynak. 

1920-ban megreformálta az öltözködési divatot: az áramvonalas, egyszerû formákat kedvelte, melyek, mint az üres vászon, remek felületet nyújtottak a tarka, geometrikus mintáknak. Kelméit az általa választott színekbõl szövette. Õ volt az elsõ, aki tervezõi monogramot alkalmazott kreációin. Coco Chanelhez élethosszig tartó barátságos versengés fûzte; kettesben találták ki a húszas évek divatjának hosszú, karcsú vonalait. 

A divat elõfutáraként õ vezette be a dzsörzéanyagot, amelybõl sportos, egyszerû ruhákat tervezett, melyek egyre nagyobb szerepet kaptak az akkori modern nõk ruhatárában. Gyakorlatilag Patou nevéhez fûzõdik az elsõ kardigán, az elsõ teniszszoknya, a kötött fürdõruha, valamint a sportöltözék. Wimbledon híres teniszbajnoknõje, Suzanna Lenglen az õ tenisznadrágjában aratta gyõzelmét. Továbbá õ öltöztette Josephine Bakert, az énekes színésznõt, de az általa megálmodott fényûzõ ruhákat viselte a magas arisztokrácia – a spanyol Ina királynõ, Maria Pavlova nagyhercegnõ, Emeline de Broglie hercegnõ – és a némafilmek nagy sztárjainak igényes köre is. Új színeket felvonultató ruhakölteményeit magas, karcsú amerikai modelleken mutatta be, ezzel is egy kis tengerentúli ízt és mintát hozva az európai öltözködéskultúrába. Patou már nem érte meg a második világháború kitörését. 1936-ban hunyt el, fiatalon. Halálával egy korszak is sírba szállt: a két világháború közötti boldog békeidõszak. Ezután a Patou-ház vezetését sógora vette át; jelenleg az alapító unokaöccsének két fia vezeti tovább a céget, akik lelkiismeretesen megõrizték a ház szellemiségét és hagyományait. 

Mint minden nagy divatkreátor, Jean Patou is megalkotta saját összeállítású illatszereit, melyek azonnal piacvezetõvé váltak. 1925-ben három új illattal kezdõdött a Patou-parfümök felvonulása. A gyümölcsös Amour Amour, a virágos Que Sais-Je? és az Adieu Sagesse gyorsan beváltották a hozzájuk fûzött reményeket: a hölgyek illattárába hamar bekerültek a Patou-kompozíciók. 1930-ban jelent meg a Joy, hogy amerikai vevõit megvigasztalja a Wall Street pénzügyi összeomlása miatt. A parfümöt Patou sajtófõnöke, a híres társasági hölgy, Elsa Maxwell a „világ legdrágább illatszerének” nevezte. A Joy valóban a legdrágább összetevõk, a májusi rózsa és a grasse-i jázmin sûrítménye volt. A ’35-ben „kifutott” Normandie a luxus-óceánjáró elsõ útjának emlékére született meg, melynek hajó alakú és art deco stílusú üvege igazi unikumnak számított. A Vacances-szal az 1936-ban bevezetett fizetett szabadságot kívánta Patou illatformában is megünnepelni, a L’Heure Attendue (1945) pedig Párizs felszabadításának állított emléket. A késõbbi ’1000’, a Sublime, az Un Amour de Patou és a Patou Forever mind-mind hamisítatlan Patou-gyártmányok voltak, melyek garantáltan a legdrágább természetes anyagokból készültek.

Enjoy A divatház legfrissebb illata a luxus és a kifinomultság legjavát adó Enjoy, mely nemes kivitelezésében és hihetetlenül különleges tartalmában méltó ékköve a Patou-ház eddigi kreációinak. A múlt pompás örökségének elõnyeit kihasználva az Enjoy a mai kor elvárásainak megfelelõen felhasználja és újraformázza a Joy, eredetileg Louis Süe által készített üvegét. Letisztult, harmonikus vonalai az idõtlen klasszicizmust testesítik meg. Kupakja lapos, amely követi az üveg vonalvezetését. Tetején Jean Patou monogramja található, melynek ezüstös csillogása pazar díszt ad az üvegnek. Doboza lilás árnyalatú, melyet diszkréten szõ át egy ezüstös vonal. A parfüm fejjegyének modernségét és újdonságát a ribizli, a mandarin, az õszibarack, a zöld banán, a bergamott és a narancs adják meg. Szívjegye a rózsa és a jázmin kombinációja. Alapjegyének harmóniáját az ámbrás és a pézsmás jegyek, valamint a vanília és a pacsuli biztosítják. Ha kézfejünkre kifújunk pár cseppet az Enjoyból, meg fogunk lepõdni, hogy az illat milyen bámulatosan bontja ki újabb és újabb illatjegyeit, szinte percenként, mint egy szirmait bontogató egzotikus virág! Már az elsõ benyomás is egy éles, világos (virágos) találkozás az Enjoy illatszemcséivel. Határozott, szinte szúrós „hangvétele” kíváncsiságot ébreszt az emberben, hogy ha eltelik az elsõ húsz perc, vajon mivé válik! Várunk és várunk! Kiderül, hogy az Enjoynak szinte személyisége van: olyan, mint egy elegáns dámával való találkozás. A határozott és nemes külsõ gyengéd, nagyszerû lelket rejt magában. Az illat szíve csak késõbb adja ki a kompozíció finomságát. Egy óra múlva már biztosak vagyunk abban, hogy az Enjoyjal való megismerkedés egy életre szóló nyomot hagy bennünk, és életünk legnemesebb pillanataira fogjuk tartogatni ezt a páratlanul nívós illatkölteményt! (50 ml: 18 690 Ft)

Ezer virág egy cseppben A Joy Jean Patou munkásságának egyik legfontosabb mérföldköve volt, melyet legelõkelõbb és legközelebbi barátainak szánt. Merész tettnek számított ez a kompozíciója, mivel az 1929-es tõzsdekrach és az azt követõ gazdasági válság Patou sok ügyfelét tönkretette; a divattervezõk méregdrága ruhái szinte megfizethetetlenekké váltak. Patou mégis vállalta a kockázatot, és pont Öröm néven dobta piacra a Joyt, hogy eloszlassa a baljós hangulatot. Az illatok összhangját tekintve a Joy a francia parfümök kimagasló teljesítménye volt. 10 ezer 600 jázmin és 48 tucat májusi rózsa kellett ahhoz, hogy csupán 1 uncia parfümöt elõállítsanak. Ezzel méltán rászolgált a „világ legdrágább parfümje” cím elnyerésére.